× - × - ×
Mi lehet azt oka annak, hogy Magyarország vezeti az öngyilkossági statisztikákat?
Erre csak egy nagyon alapos, az élet több területére is kiterjedő kutatás adhatna csak választ. Tény viszont hogy öngyilkos nemzet vagyunk, több neves professzor is foglalkozott már a problémakörrel. Már a nyelvünkben is kódolva van az ilyen jellegű hajlam. Egyszerű példa, ha azt mondom, "sikeres öngyilkosság", amit elég gyakran hallani. Egy nemzet nyelvében sem szerepel ilyen szóösszetétel, csak a mienkben. Külföldön ennek a "befejezett" szó a megfelelője. Ha statisztikákról beszélünk, 1988 óta némi csökkenést tapasztalni, ettől függetlenül azonban még mindig a világ élvonalába tartozunk.
Gyakran hallani arról, hogy fiatal, 20 év körüli felnőttek közt a leggyakoribb az öngyilkosság. Melyik korosztály az igazán veszélyeztetett?
Tévhit, hogy csak a fiatalok követnek el öngyilkosságot, de mivel ők sokszor teátrális módszerekkel vetnek véget életüknek, felkavarják a környezetük indulatait. Ezért hallani a leggyakrabban róluk, nameg szinte csak ők gyarapítják a statisztikákat. Az idősebb, nyugdíjas korúak közt is szép számmal találni eseteket, azonban tőlük sokan kerülnek át akár a szívelégtelenségben és időskori betegségekben elhunytak csoportjába. Pedig lehet, hogy valaki épp azt a gyógyszert adagolta túl magának, amit az orvos írt fel számára. Szomorú tény, hogy egyre gyakoribb a gyermekek öngyilkossága is, ezekről azonban még nem készülnek számadatok, így nincs lehetőség összehasonlításra.
Magyarország területileg azonban megosztottabb, igaz ez?
Így van, hazánk keleti részén, főleg az Alföldön igen gyakoriak az öngyilkosságok, nyugaton Pécs és Veszprém környéke a frekventált terület.
Sokszor halljuk, hogy az elhunyt életében depressziós volt. Ez milyen szerepet játszik?
Misztikum és gyakori félreértések tárgya ez a terület is. Sokan gondolják, hogy a depresszió öngyilkossághoz vezet, azonban ez félreértés. Közülük természetesen több vetnek véget életüknek, de ez vica versa nem így van. Aki igazán depressziós, az lábra sem tud állni. Sokan a terápia során kapnak csak erőre és egy érzelmi hullámvölgybe kerülve döntenek úgy, hogy legyen mindennek vége.
Mégis miért és hogyan lesz sokszor egészséges, életerős emberekből öngyilkos?
A legtöbb befejezetlen öngyilkossági kísérlet segélykiáltásként fogható fel. Az érzelmileg egyedül maradt személy, aki úgy érzi, nincs körülötte közeg, akire támaszkodhat, megpróbálja felhívni magára a figyelmet. Ennek köszönhető a kísérletek teátrális jellege is. Emberek sok esetben nyilvánosan, látványos módon kísérlik meg vagy hajtják végre az öngyilkosságot. Sokszor még azok is, akik egyedül, egy csendes szobában túladagolják magukat valamivel, felhívják szeretteiket, hogy elbúcsúzzanak. Aki viszont meg akar halni, az kerít rá alkalmat. Lehet, hogy ez durván hangzik, de így van.
Gyakoriak a zsarolásos esetek, amikor az önygilkossági kísérlet, vagy csak annak gondolata azért merül fel, hogy mások döntéseibe beleszólásunk lehessen. Sokszor ilyen esetekben személyiségzavarral is számolni kell, a fenyegetőző illető egy korábbi trauma miatt lehet, hogy nem tanulta meg elfogadni a társadalmi normákat és ilyen modon próbálja újraírni a szabályokat.
Egészséges emberek esetében az önygilkosság mindig hosszantartó megpróbáltatások, kudarcok sorozata és erre hajlamos személyiség is szükséges ahhoz, hogy valaki eldobja magától az életet. Egy ok nem ok, ezt szem előtt kell tartani, mielőtt például a szerelmi bánatot vagy egyéb, egyedülálló traumát kiáltanánk ki bűnösnek.
Eszközök tekintetében mi a különbség idős és fiatal, nő és férfi közt?
Korban nem meghatározó, inkább a nemek módszerei különböznek. A nők hiúbbak, ők nagyon ritkán választanak radikális módszereket, sokszor az életben maradás lehetőségét is bíztosítva maguknak ezzel. A férfiak viszont nem válogatnak. A legmegdöbbentőbb azonban, hogy gyakran a segítő szándékkal létrehozott szervezetek adnak akaratlanul tippeket. Aki végigsétál a Viadukton megnézheti, az egyik irányba magas fák és bokrok sorakoznak. Ha azon az oldalon ugrik valaki, jó eséllyel életben marad. A másik oldal szinte üres, nincs mi tompítson egy esést. Ami groteszk, hogy ezen az oldalon találni egy felhívást és egy ingyenesen hívható lelkisegély telefonszámot is. Ez egy öngyilkosságra készülőnek egyértelmű útmutató, hogy melyik oldal veszélyesebb.
A társadalom minden problémára megoldási lehetőséget biztosít, így a halálra is. Érdemes megemlíteni az öngyilkossági hullámokat. A szakma "Werther-effektus" néven számol be az utánzásról. A történelemben számos ilyenre találunk példát az országhatáron belül is. Ilyen volt például Molnár Csilla, a 80-as években élt magyar szépségkirálynő esete is, akinek módszerét a következő években többen is átvették.
"Mutass egy példát és követni fogják?" - így működik?
Az öngyilkosságra hajlamosak nagyon érzékeny emberek, a sorstársaik nagy vihart kavaró tragédiái öngyilkossági hullámot indíthatnak. A pszichológusok ezért nem szeretik például, ha a sajtó hosszabb ideig foglalkozik egy-egy esettel, ilyenkor mindig megszaporodnak a hasonló esetek.
× - × - ×
Mi, magyarok, évek óta a statisztikák élén, kódolva az önpusztításra. Azonban a remény él, a tabukkal való szakítás és a nyílt, sablonos mondatokat kerülő beszéd, a bajba jutottakra való odafigyelés talán egyszer segíthet. Azonban odáig, hogy ne számítsanak kirekesztettnek azok, akik lelki problémáikkal szakembereket keresnek fel és a depreszzió a köz számára ne legyen egyenlő értékű a kórós elmezavarral, még sok változásra kell sort keríteni a társadalomban.
