A politikus a bevezetőben elmondta, hogy a BFT hosszú ideje
folytat egy megalapozó munkát, amely 2020-ig meghatározná azt az intézményi
keretet, amelyben dolgoznia kellene a BFT-nek. A munkát már eddig is közel
ötven tanácskozás (egy hasonló ugyanezen a napon is) előzte meg, s nem
kevesebb, mint 396 javaslat érkezett be.
A folytatásban a GKM államtitkára, a törvény egyik előkészítője, Molnár Csaba beszélt a törvényről.
A tárca feladata az volt – mondotta –, hogy a maga módján menedzselje azt az országgyűlés előtt, de az előkészítés a BFT nélkül ilyen jól nem sikerült volna. A köztársasági elnök által fölvetetteket maradéktalanul meg tudtuk oldani, s ezt igazolja az a tény, hogy nemcsak a kormányzó párt képviselői voksoltak igennel, mikor visszakerült eléjük a tervezet.
Azt az alapelvet, hogy olyan törvényt tudjunk csinálni, ami két, egységes feltételt teljesít, az sikerült. Az egyik az volt, hogy legyen szem előtt és figyelembe véve a Balaton-parti településeknek a fejlesztési igénye (vagyis: tudjunk gazdasági és turisztikai fejlesztésekben előbbre lépni); a másik pedig az, hogy ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy a lehető legteljesebb mértékben védjük épített és természeti környezetünket. Másképpen megfogalmazva – magyarázta az államtitkár – a fejlesztéspolitika és a környezetvédelem helyes egyensúlyát kellett megtalálni a törvényben. Példaként megemlítette, hogy szigorodtak a tájképi és látképi előírások: nem lehet bizonyos területeken raktárépületeket építeni.
Ugyanilyen határozottsággal kezelték a világörökség vagy világörökségi várományos területek, történeti területek övezeteit.
A fejlesztéspolitika kapcsán Molnár Csaba rámutatott, hogy arra igen nagy az igény a Balatonnál. Ezért például a turisztikai fejlesztési területek beépítési szabályai 8-ról 10%-ra változtak. A balatoni fejlesztéseket segíti elő, hogy 3300 hektárnyi új, települési terület kerül nevesítésre, 1100 hektárnyi új, gazdasági terület, s 790 hektárnyi új, turisztikai fejlesztésre szánt területet jelölt ki a törvény (ha azonban ezeket „leosztjuk” a parti települések számával – 178! –, láthatjuk, hogy az egyes városok, községek esetében ez nem lesz nagyságrendileg meghatározó növekedés). Így nyílik lehetőség azoknak a turisztikai fejlesztési lehetőségeknek a megvalósítására, amelyekért a BFT is keményen küzdött az elmúlt időszakban. Jó példa erre a majdani sávolyi MotoGP pálya, melynek megvalósítása elől így elgördülhetnek az akadályok (a szakhatóságok számtalan engedélyét gyorsított eljárással fogják kikérni).
Békét kellett kötni a fejlesztési érdek és a környezetvédők között, s ez bizony nem kevés harccal járt – mondta befejezésül Suchman Tamás –, de ebben jó partnerre találtunk a sajtóban.
Újságírói kérdésre az államtitkár elmondta, hogy a Balaton régióban továbbra sem adhatnak ki építési engedélyt ott, ahol nincs zárt szennyvíztisztító (tehát a sok helyen alkalmazott zárt tároló sem felel meg az előírásoknak). Ez elsősorban a kisebb háttértelepülések némelyikére jellemző, már csak ezért is, mert ott (technikai és egyéb okok miatt) nincs minden utca bekötve a szennyvízcsatorna rendszerbe. Ezeken a településeken (településrészeken) egyedi szennyvízkezelőkkel ma már olcsóbb a szennyvíz elvezetésének (kezelésének) a megoldása, mint a több kilométeres vezetékekkel és átemelőkkel. Ennek költségkímélő megoldására is van már javaslat a kormány előtt, s 2012 végéig sikerül is megoldani a környezetvédelmi problémát.
