Augusztus elsejével foglalt állást a magyar kormányzat azon kérdésben, hogy miként kívánjuk változtatni, vagy változtatni akarjuk-e támogatási rendszerünket a mezőgazdaságban. Eredetileg 2011-ig kaptunk határidőt, hogy váltsunk az unió területén elfogadott mezőgazdasági támogatási rendszerre, a bizonyos SPS-re. Viszont a tapasztalatok szerint ez a rendszer drága, és igazságtalan, ezért a régi uniós országok, az európai tizenötök is inkább állnának vissza egy hasonló támogatási rendszerre, mint amit mi is alkalmazunk.
A jelenlegi modell (SAPS- egységes terület alapú támogatás) területi alapon határozta meg a támogatás mértékét, hektárra lebontva. Az uniós támogatást egészítette ki a nemzeti hozzájárulás. Az uniós közvetlen támogatást, amely mértéke 2004-ben 25% volt - ennek alapján kapják meg a termelők. A SAPS keretében adható támogatás éves összegét a Bizottság a Csatlakozási Szerződésben foglalt kvóták és bázisterületek alapján határozza meg. A támogatásra jogosult mezőgazdasági terület nagyságáról pedig az adott tagország dönthet. Ezzel szemben a bevezetni kívánt rendszer sokakat kizár a támogatásból. Az Európai Unió területén már folyik a közös agrárpolitika felülvizsgálata. El kell dönteni, hogy a 27 tagállam számára, milyen stratégiát kívánunk bevezetni. 2013-tól pedig olyan egységes támogatási szabályrendszerre van szükség, mely egyformán szolgálja az uniós gazdák érdekeit – mondta az esti fórumot megelőző sajtótájékoztatóján Jakab István. A MAGOSZ elnöke szerint viszont az előttünk álló években azon kellene dolgoznunk, hogy javítsuk saját versenyképességünket, és felkészüljünk az egységes támogatási rendszerre. Ehhez szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, és piaci fejlesztésekre is – mondta Jakab.
Ezzel szemben, mit hozhat nekünk, ha most átállunk az SPS-re?
Az átállás mindenekelőtt 10 milliárdos többletköltséggel jár, melyet a gazdák támogatási keretéből tudnak csak elvenni. Ennyibe kerül is az az új informatikai rendszer, mely szükséges a váltáshoz. Elvenni tehát elvesz a gazdáktól az SPS, többlettámogatást viszont nem jelent. Sőt mi több, a szőlőültetvények után egyáltalán nem járna támogatás, szinte csak és kizárólag az állattenyésztők profitálnának. Az alapján, hogy támogatásra való jogosultsága annak lenne, aki az átállás pillanatában műveli az adott földterületet, kialakulhat a kettős földárrendszer, illetve a kettős földbérlet. Az új rendszer tehát nem csak bonyolult, de költséges és átláthatatlan is a MAGOSZ szerint. Jakab István kiemelte, a legnagyobb probléma lehet az SPS rendszerrel, hogy SPS rendelet értelmében lehetőség van bármely ágazathoz kapcsolódó támogatás maximum 10 %-ának további termelési feltételhez kötésére az SPS rendszer bevezetését követően.
Mind a Fidesz frakció, mind a MAGOSZ úgy látja, hogy az elkapkodott és értelmetlen átállás az agrárnagytőkés csoportoknak kedvez, akik 500 ezer, másfél millió vagy netán kétmillió hektár állami tulajdonú földet művelnek. Nem maradt sok idő az egyeztetésre – mondta Jakab István – mert már a parlament előtt van ezzel kapcsolatosan egy törvényjavaslat is, melyet egyébként az EU elő sem ír, ugyanakkor ez a törvény szabályozná többek közt a forgalomképességet és az örökölhetőséget is. ( A törvényjavaslat letölthető az FVM honlapjáról: http://www.fvm.hu/doc/upload/200806/SPS_torv_jav_080611.PDF)
Ha a törvényt át is erőszakolják
az országgyűlésen, február közepéig, még vissza lehet fordítani a folyamat, de
ezt követően már nem – jegyezte meg a MAGOSZ országos elnöke, majd hozzátette,
hogy Magyarországon a rendezetlen, elvtársi alapon szerzett földhasználat
milliárdokban mutatkozik meg – vagyis jelen esetben 500 milliárd forint sorsa a
kérdés. Ám ezt véleménye szerint nem szabadna politikai szinten kezelni: a
jelenlegi tervezet ugyanis a nagybirtokrendszer irányába mutat, ami még
ellentétben is áll az uniós elvekkel. A MAGOSZ nem tudja elfogadni, hogy a kormány az SPS rendszer bevezetése ürügyén
a jelenlegi földhasználati jogviszonyokat kívánja stabilizálni. Ez a döntés
visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, ezért ennek a kérdésnek az
eldöntése konszenzus közeli állapotot követel meg, szögezte le Jakab István.