Rövid kitérővel ért révbe a nyolc éve megszületett, majd az új igényeknek, elvárásoknak megfelelően módosított Balaton-törvény. Előbb a környezetvédelemre közismerten érzékeny köztársasági elnök, Sólyom László - vétójogával élve - visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra a nyár elején elfogadott változatot. A kormány által kidolgozott újabb javaslat figyelembe vette az államfő észrevételeit, így a belterületek növelését megnehezítette és mértékét is jobban korlátozta, az építési engedélyek kiadásához szükséges szennyvízkezelési követelményeket pedig megszigorította. Az újabb verzióból aztán erős törvény született a napokban, ami azt jelenti, hogy nem csak a kormányzati oldal, hanem az ellenzék jelentős része is megszavazta. A köztársasági elnök másodszor nem élhet vétójoggal, így napok kérdése, hogy a törvény hatályossá váljon, és beindulhasson több balatoni nagyprojekt tervezése, engedélyeztetése.
A Balaton-törvénynek egyszerre kellett szolgálnia a települések fejlesztési
igényeit, és az épített, illetve a természeti értékek fokozott védelmét. A
beruházási vágyakat jól jelzi, hogy közel ezer kisebb-nagyobb, a következő hat
évben megvalósítani tervezett fejlesztés szerepel már a Balaton Fejlesztési
Tanács (BFT) által készített fejlesztési térképen. Részben ezeket a
törekvéseket elégíti ki, hogy a módosult törvény értelmében 3300 hektárral
bővült az üdülőövezet településeinek területe, 1100 hektárt új gazdasági, 790
hektárt pedig turisztikai fejlesztési területté minősítettek át. Komoly
beruházásokra lehet számítani többek között Sávolyon, Balatonkeresztúron,
Balatonszemesen, Balatonberényben, Örvényesen, Alsópáhokon vagy
Balatongyörökön.
Suchman Tamás, a törvény előkészítésében jelentős szerepet vállaló BFT elnöke a
legnagyobb nehézségként említette, hogy békét kellett kötni a fejleszteni
szándékozók és a minden áron környezetet védeni akarók között. Hozzátette, ha a
Balaton természeti értékei nincsenek megóvva, nincs mit eladni a jövőben, de be
kell tartania az ésszerűség határait is a környezetvédelemben. Az elnök nem
titkolja: továbbra is kényes az egyensúly a két tábor között. Olyannyira, hogy
nyolc projekt esetében, mint a balatoni régió "gondnoka" jelenleg is
békebíróként közvetít a fejleszteni akarók és az azt ellenzők között.
Suchman Tamás miniszteri felkérésre mentori szerepet vállalt a kormány által
támogatott, nemzetgazdaságilag kiemelt programnak számító sávolyi MotoGP-pálya
beruházásának hatósági előkészítésében. A kiemelt figyelem nem jelent
felmentést a környezetvédelmi követelmények betartása és egyéb törvényi
kötelezettségek alól, csupán azt jelenti, hogy a beruházás gyorsított
elbírálást élvez majd a közigazgatási hatósági eljárásokban.
A nagy fejlesztési terültek kijelölése mellett az új jogszabály alacsonyabbra
tette a jövőbeni belterületbe vonható területek nagyságának limitjét. Míg a
törvény korábbi változata a parti településeknél 10, a háttértelepüléseknél 15
százaléknyi terület belterületbe vonását tette lehetővé, a módosult jogszabály
már csak 5 százalékot enged, ami előbb-utóbb kihat majd az ingatlanárakra.
Lényeges változásnak számít az a környezetvédelmi szempontból fontos szigorítás,
miszerint a jövőben nem elegendő zárt rendszerű szennyvíztározóval rendelkeznie
annak, aki valami miatt nem tud rákapcsolódni közcsatorna-hálózatra. Ez sok - a
tóparttól távolabb eső - háttértelepülést érint érzékenyen, ahol még nem épült
ki csatornahálózat, a törvény szigora pedig a fejlődés gátjává vált. Molnár
Csabának, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára szerint
azonban nem kell sokat várni a megoldásra. Egyrészt a mai technológiai
fejlettség mellett nem szükségszerű, hogy csatornahálózat épüljön a megfelelő
szennyvízkezeléshez. Léteznek ugyanis egyedi, néhány ingatlan vagy utca
problémáját önállóan is megoldó kisberendezések, amelyekkel teljesíteni lehet a
törvényi elvárásokat. Másrészt a Balaton törvény azt is rögzíti, hogy az állam
köteles segítséget nyújtani az érintett balatoni kistelepülések
szennyvízkezelési gondjának 2012-ig történő megoldásához. Az államtitkár
bejelentése szerint erre - az uniós támogatások mellett - mintegy 5 milliárd
forint állami forrást szán a kormány.
