Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. szeptember 20. Friderika
Veszprém
17°C
2024. szeptember 20. Friderika
Veszprém
17°C

Bernáth Ildikó: Félelemkeltéssel nem lehet munkahelyet teremteni / Fűnyíróelven spórolna a kormányzat

2008. október 1. 12:10
425 ezer rokkant, megváltozott munkaképességű embernek kell nyilatkoznia, részt kíván-e venni a mukaerőpiacra való visszaillesztésben, a reintegrációban. Ennyien vannak azok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatár alsó határát. Aki így a rehabilitációs járadékról szóló törvény alapján 120 százalékos járadékot kap (ebből még fizetnie kell a nyugdíjjárulékot is – szerk.) három évig tudhatja magát biztonságban. Ha ezt követően sem tud elhelyezkednie, semmilyen juttatásra nem számíthat. Bernáth Ildikó szerint az emberek többsége nincs tisztában ezekkel a buktatókkal, ezért is interpellált hétfőn a parlamentben Szűcs Erika, munkaügyi és szociális miniszterhez.

Az országgyűlési képviselő arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy egy millió egészséges munkanélküli mellett, milyen biztosíték van arra, hogy el tudnak majd helyezkedni a megváltozott munkaképességűek. Mi lesz velük, ha a három múltával sem találnak munkát? Bernáth Ildikó úgy látja ismételten fűnyíróelven próbál spórolni a kormányzat, és a törvénynek nem a betegek megsegítése a célja. Ezek az emberek egy csapásra nem lesznek munkaképesek, arról nem is beszélve, milyen procedúrán kell keresztülmenniük ahhoz, hogy megkaphassák járandóságukat – mondta sajtótájékoztatóján a képviselőasszony. A Munkaügyi és Szociális Minisztérium szakértői bizottságot, illetve rehabilitációs és szakértői intézetet hozott létre (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) Az intézet feladata többek között szakvéleményt adni a rehabilitációs járadék bevezetését követően az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, időtartamáról, valamint ugyancsak az intézmény feladata a rokkantsági nyugdíj megállapításáról történő szakvélemény kiadása. Tehát most elsősorban nem a rokkantság fokát állapítják meg, hanem azt, hogy az illető milyen jellegű és mennyi munkavégzésre képes. Ezt követően nyilatkozhat arról, hogy igényli-e a 120 százalékos, úgy nevezett rehabilitációs járulékot. Ha igen, akkor a munkaügyi központhoz irányítják, de az esetek többségében nem tudnak számukra megfelelő munkát biztosítani – mondta Bernáth Ildikó. Az első két évben 20-25 ezer rehabilitálandó munkavállalóra számítanak, melyre 16 milliárd forintot különítettek el. Továbbá 9 milliárd forintot költenének az intézet fejlesztésére is.

A mai adatok szerint 1 millió ember egyáltalán nem dolgozik, további egy millió az alkalmi munkavállaló, 800.000-en vannak a megváltozott munkaképességűek, vagyis rokkantnyugdíjasok, akiknek több mint fele, 425 ezer fő még nem érte el a nyugdíjkorhatárt.

Több száz milliárd forintot fordítottunk munkahelyteremtésre, melynek az eredménye nem szembetűnő. Sőt mi több, a KSH adatai szerint 50 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma – jelentette ki Bernáth Ildikó. A képviselőasszony nem látja biztosítottnak, hogy ilyen arányú munkanélküliség mellett, megfelelő biztonsággal tudnánk munkahelyet ígérni a megváltozott munkaképességűeknek, így pedig kiszolgáltatott helyzetbe sodorjuk őket.

Szűcs Erika miniszter válaszát, mi szerint a rehabilitációs járadékról szóló törvény nem a megfélemlítésről, hanem a reintegrációról szól, hiszen általános társadalmi elvárás, hogy dolgozzon, minden munkára képes ember – nem fogadta sem Bernáth Ildikó, sem a képviselők többsége a szavazás során. Ez annyit jelent, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megvizsgálja az adott válasz szövegét, és jelentést készít, melyet újból lehetősége nyílik majd megvitatni az országgyűlésnek.

Füssy Angéla

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.