A két világháború között az állami vízügyi szolgálat a földművelési tárca felügyelete alatt működött, de 1948-ban a vízügyeket több minisztérium és főhatóság között szétosztották. Hamarosan kiderült azonban, hogy a hatékony állami vízgazdálkodást csak egy koncentrált vízügyi igazgatás képes biztosítani. Az első Nagy Imre-kormány 1953. október 1-jei hatállyal megalapította az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, s annak területi szerveit, a tizenkét vízügyi igazgatóságot. Az egységes vízügyi igazgatás körébe tartozott a vizek tervszerű hasznosítása, az árvizek, belvizek, a vízszennyezések elhárítása, valamint a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésének, kivitelezésének, üzemeltetésének szabályozása és ellenőrzése. 1957-től a vízügyi szervezet foglalkozott a települések vízellátásának és csatornázásának műszaki kérdéseivel is. Az 1953-as döntéssel a vizek mennyiségi és minőségi felügyelete egységes állami irányítás alá került, az ezen alapuló szervezeti és igazgatási struktúra mind a mai napig a leghatékonyabb megoldásnak bizonyult.
Az Európa Hajón tartott összejövetelen Kóthay László vízügyi szakállamtitkár összefoglalta a vízügy elmúlt ötvenöt évének legfontosabb eseményeit. Az ünnepségen dr. Vágás István címzetes egyetemi tanár, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott mérnöke beszédében visszaemlékezett a szolgálatban eltöltött közel 40 évről.
Szabó Imre miniszter elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007 és 2013 között 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből 110 milliárd a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésére. A 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal és az addig megépülő hat tározóval a Tisza teljes hazai hosszán mintegy 50-60 cm-es árvízszint-csökkentést lehet majd elérni. A Tiszán kívül jelentős árvízvédelmi fejlesztések várhatók a Duna, a Dráva és a Mura folyók mentén. A Duna-kanyar településein és a Hernád menti községekben is megépülhetnek a még hiányzó védművek az uniós források támogatásával.
Magyarországon a települések közel 100%-a rendelkezik közüzemi ívóvízellátással. A miniszter ezzel kapcsolatban kiemelte: a jövőbeni fejlesztések elsősorban a mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt biztonságos ivóvíz-szolgáltatást tűzik ki célul. Ennek megvalósítását segíti a KEOP Ivóvízminőség-javító Programja, amely kb. 1000 települést, 2,5 millió embert és 1 millió lakást érint, költségigénye pedig mintegy 250 milliárd forint.
Az uniós elvárásoknak megfelelő Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –Tisztítási Programról a tárcavezető elmondta: 2015-re a hálózattal összegyűjtött szennyvíz száz százaléka kizárólag biológiai tisztítás után kerül majd a befogadókba, a csatornaellátottság országos szinten pedig a jelenlegi 69%-ról 89 %-ra növekszik.
