A vizsgált személy testén elhelyezett 64 érzékelővel a szívizom állapota a korábbinál jobban mérhető fel. Ez műszakilag olyan, mintha 192 eltérő irányból tudnánk megnézni a szívet. Szívünket több milliárd sejt alkotja, és ezek összehangolt együttműködésére elengedhetetlen, hogy a szívizom összehangoltan húzódjon össze, és test vérellátása megfelelő legyen. Az izomsejtek, és így szívünk összehúzódását az izomzaton végighaladó elektromos impulzus váltja ki. Ha ez a jel nem megfelelő ritmusban jut el a sejtekhez, a szív működése kaotikussá válik és a szív sem önmagát, sem a testet nem képes megfelelően ellátni.
Például egy infarktust követően előfordulhat, hogy egyes sejtek elektromos tulajdonságai megváltoznak, így ahelyett, hogy az elektromos impulzus akadálytalanul haladna, meg kell kerülje ezeket a nem ingerelhető sejteket, az aktivációs hullám töredezetté válik. Egy korai (extra) ütés hatására megtörténhet az is, hogy bizonyos irányba egyáltalán nem terjed az impulzus, bizonyos irányban pedig körbe-körbejár, ami kialakul a kamrai tachycardiának nevezett gyors szívműködés, ami fibrillációvá alakulhat. Szerencsés esetben ez spontán módon leállhat, de az esetek nagy részében ez nem történik így.
Készülékünk az erre való hajlamot képest kimutatni – mondja dr. Kozmann György - Mérhető vele, hogy fennáll-e a fibrilláció kialakulás valószínűsége. Erre a jelenlegi EKG nem alkalmas. Persze több tényező határozza meg, hogy megáll-e a szívünk, de annak tudatában, hogy hajlamosak vagyunk-e rá, már megfelelő döntéseket hozhatunk az életmódunkra vonatkozóan. Az orvosok számára is fontos információ ez a terápia meghatározásában. Léteznek a szívritmus-szabályozóhoz hasonló eszközök, melyek beültetve a mellkasunkba felismerik a fibrillációt, és képesek azt leállítani, de ezek igen költségesek, és a szívizom állapotának alaposabb felmérésével ezek beültetése mellett is megalapozottabban tudunk dönteni. Mivel a szívünk működését összetett kémiai és elektromos folyamatok szabályozzák, és ezek befolyásolhatók gyógyszerekkel, kísérleteink a gyógyszerfejlesztés szempontjából is értékesek.
A vizsgálat során nem hatolunk be a páciens testébe, semmiféle impulzust nem kap. Eddig fekvő embereken végeztünk méréseket, a közeljövőben szeretnénk a terheléses kísérletek irányába haladni, amivel az intenzívebb fizikai igénybevétel állapotában végezzük majd méréseinket. Jövő héttől rendszeres vizsgálatokat végzünk a műszerrel a megyei kórházban, ezek a sorozatos kísérletek bizonyíthatják az eljárás hatékonyságát.
Kutatásainkat korábban az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében kezdtük, jelenleg saját laboratóriumunkban folytatjuk. Nagy az érdeklődés az eljárás iránt, multinacionális cégek és hazai középvállalkozások is jelezték, szívesen felvállalnák, hogy az eszközből termék legyen.