Napirend előtt
Újra terítéken a reptérügy - kismamabérletet Veszprémbe
Szalay András, az SZDSZ frakcióvezetője napirend előtti hozzászólásában felvetette a legutóbbi közgyűlésen kialakult reptérügyi vitát. Mint mondta, Balatonalmádi Önkormányzata, a város polgármestere, illetve a lakosság markáns része is kifogásolta a fejlesztéseket, vagyis azok Balatonalmádit érintő hatását. A képviselő arra volt kíváncsi, van-e párbeszéd a Balaton parti várossal az ügyben. Emlékeztetett, hogy a kialakulni látszó konfliktus hasonlít a hulladéklerakó kapcsán Szentgállal és Herenddel kialakult konfliktusokra. Frakciója támogatja a párbeszédet, amit el kell végre kezdeni, hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet. Brányi Mária elmondta, megtörténtek a szakmai egyeztetések.
Molnár Ernő, a Lokálpatrióták elnöke a Veszprém Televízió kapcsán vetett fel kérdéseket. Miként lehetne csekély anyagi ráfordítással átállni az analóg műsorszórásról, és létrehozni a XXI. Századi helyi televíziót. A képviselő azt is felvetette, hogy részletesebben kellene a médiumnak tájékoztatni a veszprémi közéletről, többek közt kérte, hogy tervezzük költségvetésbe a közgyűlések helyszíni közvetítését.
Katanics Sándor kérdéseket intézett Debreczenyi János polgármesterhez a Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás gazdasági bizottsági ülésén készült és a napokban a sajtónak is átadott hangfelvétel kapcsán. Hallotta-e a hangfelvételt? Tervezi-e vizsgálat lefolytatását az ügyben? A polgármester írásban ad választ Katanics Sándor kérdéseire.
Hartmann Ferenc napirend előtt javasolta, hogy dolgozzuk ki a kismamák, gyeden, gyesen lévő anyukák, és nagymamák kedvezményes utazását, tárgyaljunk ennek kapcsán a Balaton Volánnal. 2008-ban több nagyvárosban bevezették a kismama bérletet. Vigyük bizottság elé, és 2009-től építsük be költségvetésünkbe ennek bevezetését Veszprémben is – kérte a szocialista frakcióvezető. Czaun János alpolgármestertől megtudtuk, hogy a városvezetés már kora tavasszal kezdeményezte a kismamabérlet bevezetését, A program kidolgozása már folyamatban van. Büki Szilvia főjegyző elmondta, hogy nyolc megyei jogú városban tájékozódtak, ahol már bevezették ezt a kedvezményt. Szinte mindenhol eltér a kedvezményezettek köre, és a támogatás mértéke is.
Két sürgősségi indítványt is benyújtottak. Némedi Lajos indítványát az SZMSZ módosításáról megtárgyalták, míg a szocialisták kérésére a strandhelyszín kiválasztásának felülvizsgálatát nem. Hartmann Ferenc frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az önkormányzatiság elve megköveteli, hogy a lakók véleményét is figyelembe vegyék, továbbá meglátása szerint több eljárási hiba is történt. Ezért indítványozták a sürgősségi tárgyalást – ám erre nem került sor.
SZMSZ módosítás – alelnököket a bizottságokba
13 igen, 9 nem és nulla tartózkodás mellett a városatyák elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását. E szerint minden bizottságnak alelnököt kell választani, hogy azok az elnök távollétében, akadályozottsága esetén is maradéktalanul működni tudjanak. A szocialisták, illetve a liberálisok is több kérdést vetettek fel, többek közt az alelnökök díjazásáról, illetve felvetették, hogy mivel bizottsági ülést csak elnök hívhat össze, hogyan működhetnek majd így jogszerűen a bizottságok. Szalay András, előremutatva egy későbbi napirendi pontra, jelezte érintettségét a kérdésben. (Egy-két órával később mentették fel bizottsági elnöki posztjából – szerk.) Ha valamit nem lehet elérni a meglévő szabályok mellett, akkor a szabályokon is módosítunk?– tette fel a kérdést az SZDSZ frakcióvezetője. Mazák György is ellenvetésének adott hangot: mint mondta 18 éve van önkormányzatiság, s az óta működnek a bizottságok is. Elnök távollétében még nem maradt el bizottsági ülés. Ki az aki még nem tisztségviselő? Tegye fel a kezét, majd most az lesz – mondta a szocialista képviselő.
Megoldódnak a Vadvirág Óvoda akusztikai problémái
Tarthatatlan a dózsavárosi Vadvirág Óvoda állapota, hiszen ott a 2006-os felújítás óta olyan akusztikai problémák vannak, mely káros mind a pedagógus, mind a gyerekek egészségére. Az oktatási bizottság két alkalommal is tárgyalta az ügyet, először rendkívüli ülésen, a helyszínen, ahol az óvónőket és a szülőket is meghallgatták. Többen elmondták akkor, milyen hallási károsodást, illetve rossz közérzetet, folyamatos fejfájást okoz a visszhangzó épület. Azt már az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy a kivitelezés során történhettek olyan mulasztások, melyek okozzák a problémát, viszont miután nincs megfelelő szabvány, amit követni kellett volna, felelőst sem lesz könnyű találni. Az oktatási bizottságban arról döntés született, késlekedés nélkül meg kell kezdeni a korrigálást, hogy milyen forrásból, mikortól és milyen módon – arról kisebb vita alakult ki a közgyűlésen. A bizottsági javaslatot Katanics Sándor módosíttatta már a rendes ülésen. A módosítás szerint előzetes kötelezettségvállalással fog bekerülni a munkálatok költsége a 2009-es költségvetésbe. A döntés szerint a közbeszerzési eljárást azonnal kiírják, így a kivitelező legkorábban két hónap múlva kezdheti el a munkát.
167 gyerek egészségét és jó közérzetét érionti az akusztika kérdése
Integrált városfejlesztési stratégia – kiváló az anyag
Egy éves munka eredménye van előttünk – fogalmazott Brányi Mária, a Városfejlesztési Bizottság elnöke az integrált városfejlesztési stratégiáról szólva. A képviselőasszony elmondta, hogy hosszú egyeztetési folyamat, telefonos megkeresések, kérdőíves közvélemény kutatás áll a hátuk mögött, miközben a szakértőknek is folyamatosan lehetőségük volt véleményt formálni a készülő anyagról. A javaslatok nagy részét előterjesztőként befogadta, így széles körű együttműködéssel állt össze a stratégia. A tervezet egy 84 milliárdos fejlesztést taglal, melyhez 35 milliárd forint támogatást álmodtunk meg, 13 milliárdos önerővel. A belváros rehabilitáción túl hosszú távú tervek is fellelhetők az anyagban – melyek realitását illetően fogalmazódott meg több kérdés az asztal túloldalán. Összességében szakmailag is megalapozottnak ítélték meg a képviselők az előterjesztésben szereplő integrált városfejlesztési stratégiát, melyet a városatyák többsége az igen gomb nyomásával el is fogadott.
Szalay Andrást visszahívták az ügyrendi bizottság éléről – Némedi lett az alelnök
13 igen 4 nem szavazat és 0 tartózkodás mellett hívták vissza Szalay András liberális frakcióvezetőt az ügyrendi bizottság elnöki posztjáról. A közgyűlésen korábban eldöntött SZMSZ módosítás alapján Némedi Lajost alelnöknek választották. Új elnököt az SZDSZ frakciója jelölhet. A döntést hosszas vita előzte meg a Kossuth teremben. A visszahívást azzal indokolták, hogy Szalay András korábban Akopján Nikogosz kérésére rágalmazó levelet fogalmazott meg Czaun János alpolgármesterről, mely máig ismeretlen módon jutott el névtelenül több képviselő, városi potentát elektronikus postafiókjába, azt sejtetve, hogy azt Köbli Miklós, a Veszprém Többcélú Kistérségi Társulás elnöke küldte. Szalay András azt már beismerte, hogy ő fogalmazta az említett levelet, melyet Mihalovics Péter akkor sajtótájékoztatóján példátlan lejáratásnak nevezett, majd lemondásra szólította fel a politikust. Szalay András ezt fel is ajánlotta frakciójának, illetve pártjának, mármint a pártelnöki és a frakcióvezetői posztról, de azt nem fogadták el, hanem kiálltak mellette. Most az a kérdés merült fel: folytathatja-e munkáját az ügyrendi bizottság élén.
Elsőként az érintett kért szót. Szalay Andárs szerint, ahogy fogalmazott, most egy észosztó mag a polgármestert tolja előre céltáblának, amit sajnálatosnak nevezett. Bár felelősségét ez alkalommal sem tagadta a képviselő, a visszahívás indokait sérelmezte. Hozzátette, ha őt leveszik a bizottság éléről, a rendszerváltás óta ő lesz az első képviselő, aki egyetlen bizottságnak sem tagja. Szalay szerint nem mindenki ért egyet azzal, hogy a levél rágalmazás lenne. Azt mondja, annak tartalmát kellene érdemben megvitatni. Ezt követően annak ellenére, hogy az érintett Czaun János ahhoz nem járult hozzá, kiosztották a városatyáknak, majd a sajtó képviselőinek is a szóban forgó levél teljes szövegét. (Szerkesztőségünk elvei alapján, a levelet nem közöljük, s annak tartalmának boncolgatását is etikátlannak tartjuk, ismervén a keletkezésének és kiküldésének körülményeit. – szerk.)
A felmerült kérdésekre Mihalovics Péter, önkormányzati képviselő, a Fidesz veszprémi alelnöke adott választ, és indokolta meg, miért is kell visszahívni Szalay Andrást tisztségéből. Mint mondta, képviselőtársának számtalan alkalma, módja lett volna arra, hogy kritikai megjegyzéseit a nyilvánosság elé tárja. Elmondhatta volna sajtótájékoztatón, kiküldhette volna sajtóközleményben, vagy elmondhatta volna valamely közgyűlésen egy napirend előtti felszólalásban. De az eszköz, amit választott, több mint aljas – mondta Mihalovics Péter. Majd hozzátette, hogy amikor Szalay András pártjának és frakciójának felajánlotta lemondását, úriemberként viselkedett, de véleménye szerint bizottsági elnöki posztjáról épp úgy felajánlhatta volna lemondását. Ha ezt megtette volna, nem lenne ez az előterjesztés. A vita a városatya szerint nem a többség és a kisebbség, de még csak nem is két politikai erő közti vita, hanem Veszprém politikai kultúrájáért folytatott harc része. Ha ezen tett következmények nélkül marad, nem áll meg a folyamat. Wéber László arra volt kíváncsi milyen írásos törvény, vagy rendelet az, amit megszegett Szalay, s ami alapján most el akarják marasztalni. Majd elmondta, hogy a frakció továbbra is kiáll vezetője mellett, aki munkáját, állítása szerint mind a frakció élén, mind a bizottság élén maradéktalanul végzi el. Az adott válaszok arra mutattak – nem csak az írásos jogszabályoknak kell megfelelni, hanem bizonyos erkölcsnek, normáknak is meg kell felelnie egy közszereplőnek. Mihalovics Péter emlékeztetett, épp Szalay Andrástól kapták anno azt a kis füzetet az Európai Unió emberi jogi chartájáról, melynek első pontját a képviselő külön kiemelte akkor: Az emberi méltóság tisztelete mindenek előtt való. Cselekedetében ez az elv nem fellelhető – mondta Szalaynak Mihalovics, majd hozzátette, ha a pártja és frakciója véleményére kíváncsi volt, kiállnak-e mellette, bizonyára kíváncsi arra is, hogy vélekednek képviselőtársai a tettről.
A vita során maga Czaun János is felszólalt, elmondta ő is tud bocsánatot kérni, ha hibázik. Köbli Miklós a kistérség elnöke bizottsági ülésen nyilvánosan kért tőle bocsánatot a hangfelvételen elhangzottak miatt, mely egyébként szoros kapcsolatban áll a levél tartalmával is. Kijelentette, a kifejtett vádakban nem érzi hibásnak magát, és áll elébe, hogy megvizsgálják, megvitassák, mi is történt az elmúlt évek során a kistérségben.
Szalay Andrásnak felajánlották, hogy ő maga ajánlja fel lemondását, de a bizottsági elnök a lehetőséggel nem kívánt élni, mert mint mondta, ezzel igazolná az őt ért vádakat. Mazák György kijelentette, példátlan ami most a közgyűlésben történik, ezért nem fog részt venni a szavazásban. Példáját követték a szocialista frakció tagjai, és többen kivonultak az ülésteremből. A képviselők döntő többsége így is megszavazta az indítványt, tehát Szalay Andrást visszahívták tisztségéből. Hidasi Ferenc bejelentette, annak ellenére, hogy Brányi Mária döntése megfontolására kérte, a továbbiakban nem kíván részt venni a bizottság munkájában. Újságírói kérdésre Hartmann Ferenc, aki szintén tagja a bizottságnak, elmondta megtartja tagságát.
A Máltai Szeretetszolgálatnak adnák át a hajléktalanok ellátását
Porga Gyula alpolgármester előterjesztésére a Máltai
Szeretetszolgálatnak adnák át a hajléktalanok ellátását Veszprémben. A
javaslatot korábban a szociális bizottság is egyhangúlag támogatta. Porga Gyula
a szavazást megelőzően elmondta, régóta vizsgálták milyen módon és milyen civil
szervezetre lehetne átruházni ezt a feladatot, majd a területen legnagyobb
szakmai múlttal rendelkező és sokat bizonyított Máltai Szeretetszolgálattal
vették fel a kapcsolatot. Vecsei Miklós, a szervezet ügyvezető alelnöke
rámutatott, nem könnyű feladat a hontalanok ügye, sőt mi több, 5 évet követően a
rehabilitáció a tapasztalatok szerint szinte lehetetlen. Ugyanakkor izgalmas
feladatnak tartja, hogy új elemeket vigyenek az ellátásba.
Célul tűzték ki, hogy együttműködve az önkormányzattal, gazdagabbá és jobbá tegyék azt. Vecsei elmondta, hogy olyan terveket készítettek, melyben hangsúlyt kap a prevenció, és írásos javaslatukat a kormánynak is eljuttatták. Meglátása szerint felesleges szociális törvényen, vagy rendeleten gondolkozni, egyszerűen fel kell vállalni a legszegényebbek ügyét. Ha bárhol szó esik erről, egy balesetnél a társadalom nem arról beszél ki a hibás, hanem ki sérült meg. Ezek szociális balesetek – fogalmazott a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Majd abban a reményben, hogy Veszprém városa, ahol őket kérik fel a szociális ellátásra lesz az első, írják alá közösen először a megszövegezett Szociális Chartát. Debreczenyi János a dokumentumot átvette Vecsei Miklóstól, és ígéretet tett, hogy a közgyűlés azt meg fogja vitatni.
Vecsei Miklós, aki egyben a Hajléktalanokért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke egyébként abban bízik, hogy országos szinten
mind az öt parlamenti párt támogatni fogja a "Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges
keretei" című javaslatcsomagot, és hamarosan megkezdődnek a tárgyalások. Miközben
a bajban lévő emberekről általában elmondható, hogy nem tudják a saját
érdekeiket képviselni, az állam továbbra is inkább gazdasági döntéseket hoz,
mint szociálist – vélekedett a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. A charta
eddig fel nem vetett kérdésekkel foglalkozik: felmérnék, hogy honnan érkeznek a
városokba a fedél nélküliek. A fővárosi hajléktalanok fele a felmérések szerint
gazdaságilag elmaradottabb vidéki városokból származik, ahol gyenge a szociális
háló és nincs munkalehetőség. Az államnak itt be kell avatkoznia: szociális és
gazdasági védelmet kell biztosítania a leszakadó településeknek, az államnak
pedig a szociális és nem a gazdasági lobbit kell erősítenie – mondja ki a
Szociális Charta. A kormányzati felkérésre készült javaslatnak három stratégiai
területe van: javaslatot tesznek a lakáshoz jutás és a lakás megtartását segítő
rendszer kialakítására, a segítő eszközök bővítésére, a hajléktalan-ellátás
napjainkra kialakított rendszerének átalakítására, továbbá a fedél nélkül alvók
és napjaikat a közterületen élők számának csökkentésére a "Nyitás az
utcára" címet viselő programmal.
1,1 milliárdot nyert el eddig Veszprémnek az Aditus
Szalay András kérésére azt a táblázatot is kézhez kaphatták a képviselők, illetve a sajtó képviselői, mely pontos kimutatást ad arról, milyen pályázaton mennyi pénzt nyert el, s ebből mennyi juttatást, sikerdíjat kapott az Aditus Tanácsadó Zrt, mely cég a korábban megkötött szerződés értelmében városunk számára pályázatfigyelést, és a pályázati anyagok előkészítését végzi az uniós források megszerzéséhez.
Gombi Attila vezérigazgató összefoglalta cégük történetét,
és az eddig elért eredményeket, már csak azért is, mert az utóbbi időben több
közgyűlésen is szóba került végzett munkájuk és annak eredményessége. Az Aditus
Tanácsadó Zrt 5 és fél éve működik, korábban ugyan Kft-ként, hiszen csak fél
éve alakultak át zártkörű részvénytársasággá. Három milliós tőkével bíró
kisvállalkozásként indultak, mára pedig közel 120 önkormányzatnak, köztük
megyei jogú városoknak, kistelepüléseknek, de kistérségi társulásoknak is
végeznek pályázatfigyelést, tanácsadást és pályázatírást – mondta Gombi Attila.
Magyarországon összesen 7 irodájuk van, és a 7 régió közül 5-tel állnak
kapcsolatban. Az elmúlt 5 és fél év alatt összesen 33,7 milliárd forintot
nyertek el különböző pályázatokon, ebből 10 milliárdot az első Nemzeti
Fejlesztési Terv idején. Veszprémet az első 15 kiemelt partner között kezelik,
s a szerződéskötés óta 1,1 milliárdos forrást nyertek el a város számára –
tudtuk meg a vezérigazgatótól. Mindössze egy pályázaton nem jártak sikerrel,
melyet az oktatási intézmények felújítására, fejlesztésére írtak ki. De nem
lehet minden pályázaton nyerni – mondta Gombi Attila. A Dózsa iskola teljes
rekonstrukciójához szükséges közel 400 millió forint megszerzésére pedig
hamarosan újabb lehetőség nyílik. A beadott anyag egyébként megfelel az
elvárásoknak, mindössze egy ponttal maradt a határ alatt. S közben nem mellékes
az a tény sem, hogy az elbírálás során négyszeres újrapontozás volt, mely során
átrangsorolták a benyújtott pályázatokat. Két eredményes pályázatuk
következtében megújult a Mártírok útja és megépülhet a kerékpárút a belváros és
a déli intézményrendszer között.
A megújult Mártírok útja átadásán( Baumgartner Lajos, Pál Béla, Debreczenyi János)
A TISZK-re benyújtott pályázaton 350 millió forintot igényeltek, de miután az egyik szereplőt kizárták, végül 270 milliót nyert el Veszprém. A TIOP pályázaton további 525 milliós forráshoz jutottunk. Az AGORA programra, illetve könyvtárfejlesztésre már benyújtották az anyagot, ezek bírálata folyamatban van – számolt be a tanácsadó cég vezetője. Elmondta, hogy miután tisztában vannak Veszprém, illetve általában az önkormányzatok anyagi lehetőségeivel, olyan pályázatokat keresnek, melyekhez vagy nem szükséges, vagy csak minimális önerő kell, valamint a pályázatok figyelése és javaslata során igazodnak a polgármesteri programhoz is. Hartmann Ferencnek a KEOP pályázatok kapcsán feltett kérdésére Gombi Attila elmondta, ezekkel az a baj, hogy komoly mértékű önerő szükséges hozzájuk, de amennyiben a város vezetése úgy látja jónak, nincs akadálya, hogy KEOP-ra is nyújtsanak be igénylést. A vezérigazgató végül megjegyezte, hogy kiváló a kapcsolat a hivatallal, illetve a városvezetőkkel és folyamatos a kapcsolattartás. Keretszerződésüknek havi díja nincs. A 3 százalékos sikerdíj pedig pontosan a fele annak az összegnek, vagyis a 6 százaléknak, amit a pályázati előkészítésre költségként el lehet számolni.