A dózsavárosi temetőben Kovács Imre, a szabadságharc honvéd katonájának, Veszprém volt polgármesterének emléktáblájánál emlékeztek a városvezetők, pártok, illetve civil szervezetek az aradi vértanukra. Horváth Imre, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjának szavalatát követően Hangodi László múzeológus emlékezett a 160, illetve 159 évvel ezelőtt történtekre.
159 évvel ezelőtt, ebben az órában 14 bátor hazafi holtan feküdt, mert életét adta a hazájáért és a szabadságért. Tizenhárman az aradi vár sáncában, Batthyány pedig a pesti kivégzőtéren – emlékeztetett Hangodi László. Tábornokaink közül négyen hajnali 6 órakor golyó által veszették életüket, további 9 katonatisztünket nem sokkal később bitófa alá állították.
De kik voltak ők? – tette fel a kérdést a szónok.
160 évvel ezelőtt Európában végigsöpört a népek tavasza,
forradalmi hulláma, volt nemzet mely a nemzetállamért, volt mely pusztán
szabadságáért szállt harcba. A vér nélküli győztes tavaszi forradalom után úgy
tűnt, megszülethet a polgári Magyarország. Korai volt az öröm. Világossá vált,
harc nélkül nem fog menni. Ekkor a miniszterelnök, Gróf Batthyány Lajos
parancsára kiképezték az első 10 honvéd zászlóaljat, mely az első újkori magyar
hadsereg magja lett. A magyar hadtörténelem legszebb napjai, csatái ezek, mikor
egy ezredes és 12 tábornok fegyvert fogott a katonai diadal reményében – mondta
Hangodi Lajos. Majd hozzátette, hogy ezek azok a katonai vezetők, a magyar
tábornoki kar, akik 1848 szeptemberétől 1849 augusztusáig Európában a legtovább
vitték a szabadság lobogóját. Amikor a cári haderő 200.000 katonája is
bekapcsolódott a harcokba, az irgalmatlan túlerővel szemben reményvesztetté
vált a küzdelem. Addigra minden magyar honvédra három ellenséges katona jutott.
Legutolsóként Klapka György komáromi helyőrsége vette le a fegyvert október
2.-a és 4.-e közt. 1849 őszén megtorlás következett, szokatlanul és példátlanul
brutális megtorlás.
Hangodi László muzeológus
A muzeológus úgy fogalmazott, hogy a kivégzések órájában az ellenség módszere katonabecsületet, bátorságot és hűséget teremtett – a nélkül, hogy azt akkor, ott tudták volna. Mind a tizennégyen, akik akkor életüket adták a hazáért, a független polgári Magyarországért haltak meg. Sokáig jelöletlen rögök alatt nyugodtak, beszélni róluk nem volt szabad, egészen a kiegyezésig, amikor is a szabadságjogok, melyek a 12 pontban is megfogalmaztattak bekerültek az Osztrák-Magyar Monarchia jogrendjébe. Így az aradi tizenhármak álmai gyermekeik, unokáik életében váltak valósággá. Haláluk nem volt hiába való.
Az ünnepi szónok a Veszprémben, vagy megye szomszédos településein a forradalom zászlói alatt harcoló katonákra is megemlékezett, többek közt Kovács Imrére, a város későbbi polgármesterére, akinek emléktáblájánál a beszédet és szavalatot követően az önkormányzat, pártok, a honvédség, civil szervezetek és egyesületek elhelyezték koszorúikat.
A Fidesz nevében Porga Gyula és Mihalovics Péter helyezték el a megemlékezés koszorúját
Kádártán a 13 ismeretlen katona sírjánál gyújtották meg gyertyáikat az összegyűltek, akiket Jakab Tamásné részönkormányzati tag köszöntött. Beszédében elmondta, hogy a vértanúk kivégzése mellett október 6-án, a nemzet gyásznapján sok tízezer névtelen áldozatra is emlékezünk, miattuk is sajog minden magyar szíve. A 12 tábornok és az ezredes önként vállalták a halált, figyelmeztetve és bíztatva ezzel népünket. Az ünnepélyes beszéd után a megemlékezés résztvevői Juhász Gyula Vértanúink című költeményét és fúvószenekar előadását hallgathatták meg, ami után mindannyian lerótták tiszteletüket az emlékműnél.
Megemlékezés Gyulafirátóton
Tisztelgés Batthyány Lajos előtt címmel nyílt ma kiállítás a rátóti faluházban. A TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad és a Bakonyerdő Pávakör műsora után a kiállítást összeállító dr. Hudi József, levéltáros és történész ismertette Batthyány életének főbb fordulópontjait.
- E szép délutánon a nemzet szabadságáért hozott áldozatokra emlékezünk - mondta - Gyulafirátót közössége elsősorban e kiállítással ápolja 1948-49 emlékét. Batthyány kevés figyelmet kap az utókortól, hiányzik jelenünkből a kultusza. Kossuth, Széchenyi és Görgey jelentik a viszonyítási pontokat, pedig nem ők, hanem Magyarország első független, alkotmányos miniszterelnöke adta a legdrágábbat, életét. Nem volt mártír alkat, egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után "adták meg neki a lehetőséget" a golyó általi halálra az eredetileg kiszabott kötél általi halál helyett.
Ezután Czaun János, a részönkormányzat vezetője, Tóthné Martinkovics Erika, a Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület elnöke és a városrész civil szervezeteinek képviselői helyezték el koszorújukat és a megemlékezés virágait a Batthyány emlékműnél.
Hudi József
A Bakonyerdő Pávakör
Czaun János főhajtással tiszteleg a hősök előtt
