Egy önkormányzati határozat
tárgyszerű, objektív, jogszabályokon alapuló döntés, semmiképpen nem értékítélet
– mondta Wéber László, utalva az október másodikai közgyűlésen hozottakra.
Ehhez képest a mostani közgyűlésen egy olyan határozat született – tette hozzá
–, amiben személyes értékítélet közvetítése fogalmazódik meg.
Van egy olyan határozat ugyanis, amiben a rágalmazás (mint kifejezés) megjelenik. Ezt mi magánemberként megtehetjük, de ezt a jogi kategóriát nem egy önkormányzat szokta megállapítani. Az – folytatta Wéber László –, hogy ez egy önkormányzati határozatba bekerüljön anélkül, hogy emögött bármiféle jogi tényállás megállapításra került volna, úgy tudom, erre nem volt példa. Átléptünk egy határt, amit jó lenne újrarajzolni, de ez minden szereplőre egyformán igaz.
Nemcsak az etikával volt baj a múltkori közgyűlésen – vette át a szót Hartmann Ferenc –, hanem a jogszabályok tiszteletben tartásával is. Olyan előkészítésék készültek, amelyek nem állják meg a jogszabályi előírásukat. Ugyanis – folytatta – az önkormányzat úgy módosította szmsz-ét, létrehozva azt a lehetőséget, hogy a bizottságok alelnököket válasszanak. Az szmsz-t nem léptette hatályba az önkormányzat, s nem hirdették ki, hogy nézzék meg az előterjesztést. Csak az van rajta, hogy a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, de nincs rajta a kihirdetés napja, és a kihirdetés módja is hiányzik. Nem is hirdette ki a jegyző asszony. A testület így választott bizottsági alelnököt, tehát ez a része a döntésnek jogszerűtlen, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordulunk, a probléma áttekintését kérve a hivataltól. Ezzel a rendeletmódosítással mulasztásos törvénysértésben van az önkormányzat, hiszen a hatályos szmsz szerint az alelnököket is tiszteletdíjnak kellene megilletni, s erről is elfeledkezett az önkormányzat dönteni. Azt látjuk a két eset kapcsán, hogy higgadtabban, megfontoltabban, ésszerűbben kellene dönteni. Mi partnerei vagyunk a nyugodt, higgadt párbeszédnek – szögezte le Hartmann Ferenc.
A határozat egyébként az ügyrendi bizottság elnökére, dr. Szalay Andrásra vonatkozott. (A határozat így kezdődött: „Az elmúlt időszakban politikai rágalmakkal átszőtt elektronikus levél mérgezte Veszprém város közéletét…”, s ez az a mondat Wéber László szerint, ami értékítéletre alapszik, de ilyen tényállást nem állapítottak meg. Egy önkormányzati határozatban ilyen nem jelenhet meg – tette hozzá –, arról nem is szólva, hogy bármiféle bizonyíték erre lenne).
Hartmann Ferenc újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az észrevételeket a közgyűlésen megtették. Hozzátette azt is, hogy az szmsz módosítását minden bizottságnak meg kell tárgyalnia, ám ez nem így volt, hiszen csak az ügyrendi bizottság vitatta meg.
A Vehír megkereste Veszprém megyei jogú város jegyzőjét, dr. Büki Szilviát, aki megerősítette, hogy a legutóbbi ülésen sürgősségi indítványként tárgyalta a testület az szmsz-t. A helyi rendelet módosításához minősített többség kell. Az előterjesztő indoka az volt, hogy egy másik bizottságban generálódott problémát összességében orvosolja, hiszen a bizottságokban idáig nem voltak nevesítetten alelnökök, így ha az elnök bármilyen oknál fogva távol volt, nem volt lehetőség a bizottság összehívására. Ezt kívántuk megoldani az egész önkormányzat viszonylatában. Az, hogy valamennyi bizottság nem tárgyalta a témát, a sürgősségben keresendő, s ennek szabályai nem zárják ki az szmsz ilyen módon történő módosítását.
Arra a kérdésre, ha valakinek mégis aggályai lennének a rendelet módosításával, azt felelte a jegyző, hogy akkor az alkotmánybírósághoz lehet fordulni, s nem a közigazgatási hivatalhoz.
A téma egyébként október 2-án első számú napirendként szerepelt, s az szmsz elfogadásáról szóló döntés 8 óra 45-kor történt, s a rendelet kihirdetésére az önkormányzat hirdetőtábláján 9 óra 20-kor. Minderre azért volt szükség, hogy a délelőtt folyamán tárgyalni lehessen az alelnök megválasztását. Szalay András ügyében 10 óra 20-kor szavazott a grémium.
A rágalmazás kapcsán Büki Szilvia kinyilvánította: „ez egy nyilvánvalóan politikai döntés volt, amely politikai indokok alapján megfogalmazott személyi javaslat, amihez a hivatalnak nincs köze”.