BTR-80 típusú páncélozott harcjárművek
A gyakorlat története
Negyedik alkalommal rendezték meg a Várpalota melletti
lőtéren, az úgynevezett „0” ponton a Bevetési Irány elnevezésű gyakorlatot.
2005-ben az alapokat térképezték fel, majd mutatták be a katonai és politikai
elitnek. Egy évvel később, 2006-ban az Afganisztánba készülő katonáink
képességeire koncentráltak. Tavaly az új vezetési kultúra, az átszervezett
haderő, s benne a létrehozott közös vezetés, az Összhaderőnemi Parancsnokság
mutatkozott be. Az idei évben a gyakorlatot egy gépesített lövész zászlóaljra
építették fel. A feladat tulajdonképpen a tavalyi folytatása, ahol a szimulált
harci helyzetben csak feltartóztatni sikerült az ellenséget, visszaverni nem. Több
mint 150 harcjárművet és 300 haditechnikai eszközt vetettek be, Gripeneket,
Míg-29 vadászgépeket, Mi-24 harci helikoptereket, D-20 tarackágyúkat, STURM
aknavetőt, gépágyúkat, KONKURSZ, valamint FAGOT páncéltörő rakétákat, illetve
kézi fegyvereket.
Mi-24 harcihelikopterek bevetésen
Harci helyzet
A kiadott parancs: ki kell szorítani az ellenséges
csapatokat az adott terepszakaszról, vagyis az ország területéről. Ehhez egy
lövész zászlóalj áll rendelkezésre, támogatva egy harckocsi üteggel,
aknavetőkkel, páncéltörőkkel továbbá Gripen vadászgépekkel és harci
helikopterekkel. A légi biztosítást, illetve légtérfigyelést egy Mistral egység
végzi. A harcászati feladat végrehajtása a Gripenek bevetésével veszi kezdetét,
őrjáratba kezdenek. El kell fogniuk az ellenséges repülőgépeket, majd jelentést
kell adniuk a légi helyzetről – hol, milyen irányban, s milyen helyzetben
foglalnak helyet az ellenséges erők.
Az ellenség Míg-29 vadászgépekkel próbálja célba venni őket, elsősorban el kell kerülniük, hogy lőtávolságukba kerüljenek, majd kicselezve őket, minden gépet meg kell semmisíteni. A D-20 tarackágyúk kezelői is megkapják a parancsot, hogy felszámolják az ellenséges tüzér ütegeket. A feladat végrehajtásához magas szintű légi és szárazföldi együttműködés szükséges. A rádiós rávezetést követően a Gripen vadászgépek rácsapást és bombavetést hajtanak végre. Cél az ellenség szétbontása. Úgynevezett halogató harc folyik. A páncélozott erők, azaz BTR-80-asok megtisztítják, majd elfoglalják a területet – végül ennek eredményeként az ellenség megkezdi a visszavonulást.
A gyakorlatot a szerdai VIP napon a politikai vezetőknek, többek közt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is bemutatják. A hivatalos kiértékelést a zárónapi végrehajtást követően fogják csak kiadni. Bár a főpróbán a katonai vezetők elégedettek voltak, az már biztos, hogy holnap több lőszert fognak használni. Összességében Havril András úgy értékelte a látottakat, hogy a legfontosabb feladatokban profik vagyunk, s a gyakorlat bizonyította: tökéletesen szervezett a személyi és technikai struktúra. A feladat végrehajtása során a légi, légvédelmi és szárazföldi erők összehangolására, egymásra építésére fektették a hangsúlyt, mely jól vizsgázott.
A Magyar Honvédség jövője
Havril András vezérkari főnök a Vehír kérdésére elmondta, elsődleges cél az ország védelme szempontjából való teljes felkészültség, s csak ezt követi a szövetségesek elvárása. Ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani azon haditechnikai eszközökre, valamint egységekre, melyeket felajánlottunk a NATO-nak. A KUB rakétakomplexumok jövője például régóta kérdéses, hiszen a Mistrallal ellentétben nem NATO-nak felajánlott erő. Ennek ellenére minden megmérettetésen kiválóan teljesít. Havril András kérdésünkre annyit mondott, nem tervezik a KUB rakéták kivonását. Egyes meg nem erősített információnk szerint szóba került, hogy létjogosultságát 2019-ig meghosszabbítják. A vezérezredes úgy fogalmazott, nem áll szándékukban megszüntetni, vagy szétbontani a légvédelmi alakulatot.
A vezérkari főnök bár senkiben nem kívánja a létbizonytalanság érzését kelteni, a struktúrát illetően azt mondta, nem biztos, hogy a jelenleg kialakított képességekhez a jövőben nem kell majd hozzányúlni, viszont a közeljövőben strukturális változást, alakulatok összevonását, megszüntetését vagy átköltöztetését nem tervezik. A statikai bemutatón több olyan eszközt is láthattunk, például egy hídépítő gépet, mely régebben ugyan hadrendben volt nálunk, feledésbe merült, majd a NATO kívánságára vettük újra elő, újítottuk fel, s alkalmazzuk a kiképzési feladatok során. Havril András erről szólva azt mondta, vannak olyan technikai eszközei a Magyar Honvédségnek melyeket ritkán alkalmaznak, de mivel működtethetőek és akár szükség is lehet majd rájuk, hadrendben tartanak, s igény szerint akár fejlesztenek is.
Statikus bemutató –
akik nem harcoltak, de ott voltak
A Bevetési Irány utolsó két napján a harctéren túl egy
statikus bemutatón a magyar Honvédség legjelentősebb, s egyben legérdekesebb
technikai eszközeit is felvonultatják. Azokat a gépeket, amelyek ugyan a
gyakorlatban szervesen nem biztos, hogy részt vesznek, de képességeink
szempontjából figyelemre méltóak. Összesen 11 helyen állították fel az
eszközöket, a Mobil Biológiai labort, az új fejlesztésű eszközöket, a hídépítő
vagy épp víztisztító berendezéseket, az egységes digitális rádiórendszert, más
néven EDR-t, az Üzemanyag Kiszolgáló Pontot, a mobil lokátor állomást, a
kalibráló- és vizsgáló laboratóriumot, a MAN elnevezésű nehéz tűzoltóautót, a
sugárfelderítő konténert egy Mi-24 harci helikopteren, K1P tűzvezető állomást, Mistral rakétakompexumot – de bemutatták a terepen
történő anyagmozgatást és a vezetési komplexumot is.
Csak néhány érdekesség:
USZM-2 hídépítő készlet
Kiállítva látható többek közt egy úgynevezett USZM-2
gépkocsira szerelt hídépítő készlet. Ez az a bizonyos technika, melyről korábban
azt hittük szükségtelen és megszabadultunk tőle, de a NATO másképp gondolta,
ezért most újra figyelem irányult rá a Magyar Honvédségen belül is.
A volt Haditechnikai Intézet által kifejlesztett
légtérellenőrző berendezést, mely tulajdonképpen egy kisebb bőröndben elférne,
egy Mobil IFF kabinban láthatjuk. Íly módon a technikai eszköz jóval kötöttebb,
nehezebben mozgatható, tehát nehezebben bevethető. A cél ugyanakkor az lenne,
hogy az RT-sek kitelepülése alkalmával minden eszközre jusson egy-egy.
Elől a mobil IFF kabin, mögötte balról SZT-68U felderítő lokátor Veszprémből
Az anyagmozgatóknál látható járművek szinte mindegyike
prototípus, maximum 1-2 darabot gyártottak belőlük a Magyar Honvédség számára.
Az osztrák gyártmányú CRAYLER FLG 140 típusú összecsukható terepjáró rakodót
Ausztriától kértük kölcsön, a gyakorlat után vissza is kell szolgáltatnunk
szomszédainknak.
Biológiai Laborunk, melyből egyet a Bevetési Irányon is
kiállítottak, a Balkánon tesz szolgálatot. Korábban a Honvéd Egészségügyi
Központhoz, ma már közvetlenül az ÖHP-hez tartozik. Feladata a biológiai
fegyverként alkalmazható mikroorganizmusok, toxinok nagy pontosságú kimutatása.
Sajnos szintén mindössze egy-egy darab PK-2, PK-3, illetve
PK-4 vezetési rádiós autója van hadseregünknek. Ezeknek az autóknak a központja
egy úgynevezett HIK, vagyis Híradó és Informatikai Állomás. A kabin
kezelőszemélyzete egy rádiós és egy informatikus, a berendezés nagy
hatótávolságban képes kiváló kommunikációra., Ebből a technikai eszközből is
csak kettővel rendelkezünk, bár egyes ígéretek szerint 2011-ig kapunk belőle
további 8-at, ami még mindigkevés ahhoz képest, hogy legalább 40-re lenne
szükség.
