Az agrártárca szerint az SPS mind a bérbeadó, mind a bérlő számára előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Az SPS-jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. Továbbá a fogyasztók is jól járnak, mert biztonságosabb, egészségesebb és olcsóbb mezőgazdasági termékekhez jutnak hozzá. A legfontosabb érv az átállás mellett, hogy az unió régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország is ezt a rendszert alkalmazza.
A MAGOSZ vezetői arról számoltak be korábban, hogy az Unió nem hogy erre kötelezne, hanem nem javasolja Magyarországnak a váltást. Az újonnan csatlakozott országok közül egyébként ezt egyedül Málta és Szlovénia tette meg. A többiek kivárnak 2013-ig, a költségvetési időszak végéig. Tapasztalatok szerint ez a rendszer drága, és igazságtalan. Mind a Fidesz frakció, mind a MAGOSZ úgy látja, hogy az elkapkodott és értelmetlen átállás az agrárnagytőkés csoportoknak kedvez, akik 500 ezer, másfél millió vagy netán kétmillió hektár állami tulajdonú földet művelnek. Ugyanakkor az átállás mindenekelőtt 10 milliárdos többletköltséggel jár, melyet a gazdák támogatási keretéből tudnak csak elvenni. Ennyibe kerül is az az új informatikai rendszer, mely szükséges a váltáshoz. Elvenni tehát elvesz a gazdáktól az SPS, többlettámogatást viszont nem jelent.
Az ellenzők azzal érvelnek az új támogatási szisztéma ellen,
hogy mivel az SPS a termeléshez kötött vagyoni jogot ad, anyagi hátrány ér
mintegy 1,8 millió olyan földtulajdonost, akik bérbe adják földjüket, mert a
bérleti szerződés lejártakor földjük után nem jár támogatás. Így
elértéktelenedik a földek jelentős hányada, Ha meg kell majd nyitnunk a szabad
földpiacot, semmit sem tehetünk, amikor a külföldiek jócskán áron alul
felvásárolják majd a magyar termőföldet. Vannak, akik szerint időszerű és nem
véletlen ez a határozat, hiszen már alakul az a néhány új dinasztia, akik az
összes földterületet a kezükben tartják majd.
