A balatonfüredi Anna Grand Hotel ad otthont annak az országos környezetvédelmi konferenciának, melynek keddi nyitó napján először Dióssy László szakállamtitkár tartott előadást a környezetvédelem aktuális hazai feladatairól. Ennek során szólt a kormányzat előtt álló gazdasági feladatokról és a klímaváltozásról. Dióssy László hangsúlyozta, hogy a termékdíjról rövidesen a Parlament elé kerülő rendeletjavaslat számos ponton módosul a 2005-öshöz képest. A korábbi rendelet egyrészt elavult, másrészt olyan új elemeket kell beleépíteni, amelyek az unióban már elfogadottak. A cél a keletkező hulladékmennyiség csökkentése, s nagyobb arányú hasznosítása, a betétdíjas termékek gyártásának ösztönzése, s mindenekelőtt az újrahasznosítás.
A feladatban Dióssy szerint nagyon fontos az érintettek meggyőzése. Ehhez pedig az kell, hogy legalább 6-8 éves távra képesek legyenek előre látni a gyártók, forgalmazók, kereskedők.
Az államtitkár a folytatásban szólt az adórendszer „zöldítéséről” is. Ugyanakkor azt is látni kell – tette hozzá –, hogy ezzel párhuzamosan a közterhek nem növekedhetnek. Jó példát is említett az előadó: a környezetvédelmi tárca lecseréli gépkocsijait hibridmotoros autókra.
Külön részt szentelt előadásában a szakállamtitkár a települési hulladékkezelésnek és vizeink állapotának. Szűk egy évünk van 2009. júliusáig, amikorra az összes (2500-ról van szó!) nem megfelelő hulladéklerakót be kell zárni, mert megkezdődik azok felszámolása, rekultivációja. A vizek esetében pedig 2015-ig el kell érni az ún. „jó” állapotot.
A folytatásban szó volt az egyes programok finanszírozási lehetőségeiről, illetve a pályázatokról is. Ez utóbbiakról Dióssy László elmondta, hogy nagyon sokszor hibásak, így nem áll módjában egyetlen kiírónak sem támogatást biztosítania.
Katona Kálmán, a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi
Bizottságának elnöke a megelőzés és az alkalmazkodás témakörben tartott gyújtó
hangú előadást. Nagyon sok esetben megfeledkezünk – mondotta – az
alkalmazkodásról. Erre számos példát hozott fel. A globális felmelegedés
következtében egyre forróbbak a nyarak.
El kell tehát (és idejében) gondolkodni a mediterrán országokban régóta alkalmazott szieszta bevezetéséről, de át kell dolgozni a munkavédelmi szabályokat is, meg kell vizsgálnia az önkormányzatoknak (is), mit tehetnek azokkal az időskorúakkal, akik lakótelepi tömbházakban laknak. Még egy egészséges ember számára is nehezen elviselhető az ottani hőség, nemhogy betegeknek, időseknek. Az előadó számos egyéb példát hozott fel, s szerinte egyikkel sem foglalkoznak kellő komolysággal. Ilyen például a mezőgazdaság helyzete. Van árvízi program, de az aszályról már kevésbé esik szó. Egyre északabbra vándorolnak az emberekre, állatokra, növényekre veszélyes kártevők, betegségek stb.
Katona szerint vízben még jól állunk, de ideje lenne elgondolkodni azon is, miképp lehet a téli csapadékot nyárra eltárolni.
Szóba hozta az előadó a légkondicionálók veszélyeit, de rámutatott arra is, hogy a tudatos építkezéssel, természetes anyagok felhasználásával (pl. „zöld” háztetők, növényekkel befuttatott falak stb.), tájolással sokat lehet enyhíteni a ránk váró forróságon.
