médiatörvény VS sajtószabadság ?

A kétharmados törvényen a Fidesz és MSZP szakpolitikusai közösen dolgoznak. Az úgynevezett Nemzeti Médiahatóság, mely a jelenlegi Országos Rádió és Televízió Testület szerepét venné át, szélesebb jogkörökkel rendelkezne: adott esetben például bármikor lefoglalhatná vagy lemásolhatná a vizsgálat alá vont médium szervereit, az alkalmazottak számítógépeit, a megfelelő jogosítványok birtokában pedig házkutatást is tarthatna.
A kereskedelmi televíziók azért üdvözlik az új szabályozást, mert az 1997-ben elfogadott és azóta érvényben lévő változat már nem teszi lehetővé számukra új csatornák indítását, pedig mindkét cég bővítené kínálatát. Több rádiónak pedig jövő év végén lejár a sugárzási engedélye, amely azt jelenti, hogy a frekvenciákra új pályázatot írhatnak ki. Számukra az új törvény lehetőséget teremthet arra, hogy a digitális átállásban való szerepvállalásért cserébe rendelkezhetnek továbbra is az analóg frekvenciákkal.

Érdemes?

A hatóság többek között jogosult lesz "bármely személy birtokában lévő adathordozóról tükörmásolatot készíteni", továbbá "a hatáskörébe tartozó ügyben eljárva bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos, illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat". Ha a vizsgált média nem működik együtt a médiahatósággal, a rendőri kényszerítés mellett még egy százezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírságra is számíthat. Az NMH a tartalomszabályozásban is kérheti majd a rendőrség segítségét, és mivel az országgyűlés által választott tagok alkotnák a testületet, végeredményben a politikusok cenzúrázhatnak.

A piaci szereplők szerint még biztosan finomodik a megfogalmazás, másrészt már ez is előrelépés, hiszen a korábbi változatban az állt, hogy a pártok akár felügyelőt is küldhetnek a meghatározó erővel rendelkező médiaszolgáltatókhoz, és akár a konkrét műsortervekbe és a forgatókönyvekbe is beleszólhatnak.