A fentebb említett téma ráadásul nem is tartozott a „rázósak” közé, mindössze a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról volt szó. Uniós irányelvek szabályozzák ugyanis a rendeltetéstől eltérő használatot (pl. kereskedők kitelepülése utcafrontra), melyhez nekünk is igazodnunk kell. Összességében elmondható, hogy kedvezőbb, tisztább, kiszámíthatóbb helyzetet teremt a rendelet.
A felsővárosi új építési telkek kialakításához bizonyos területeket meg kellene vásárolnia az önkormányzatnak ahhoz, hogy ott feltáró közút létesülhessen. Bár az előterjesztés Németh Árpád polgármester szerint elvi, hiszen a következő havi ülésre kellene kidolgozni a részleteket, mégis hosszas vita kerekedett belőle. Volt, aki a jegyző által az előterjesztésre írt mondattal („Az anyag tárgyalását nem támogatom…, mivel sem szakmailag sem pénzügyileg nem volt lehetősége a megtárgyalására…”) próbálta meg levetetni napirendről, de olyan is akadt, aki a város egy másik részének (Inotának) az építési telek gondjairól (pontosabban azok hiányáról) szólt. A vita ellenére 10 igen szavazattal elfogadták a javaslatot.
Foglalkozzon a sajtó is a témával – hangzott el a kompetencia alapú oktatás kapcsán beadandó pályázat tárgyalása elején. Katona Csaba alpolgármester szerint katasztrofális következményei lehetnek, ha helyi szinten nem sikerül bevezetni a kompetencia alapú oktatást. A pályázat ennek teremtené meg a feltételeit, ám jó tudni, hogy már a ’30-as években felvetődött ennek a pedagógiai újításnak a szükségessége.
Átmeneti bizonytalanságot okozott a közoktatási közalapítvány alapító okiratának módosítása. Mivel az alapítvány gyakorlatilag egy éve nem működik, új tagok delegálását, régiek visszahívását kezdeményezték. Mivel ennek jogi akadályai vannak, célszerűbbnek látták, ha egy szavazással a teljes kuratóriumot visszahívják, s egy újabb szavazással – immáron jogszerűen – delegálják az új tagokat.
Az ülés további részében (szintén törvényi előírásnak megfelelve) módosították a várpalotai intézményi alapító okiratokat. Felmerült, hogy a Felsővárosi Kvártélyt (bemutató és kézműves ház) költségtakarékosság révén el kellene adni, ám ezt nem fogadta el a testület. A polgármester szerint a kvártély képes arra, hogy költségeit szobakiadásból fedezze.
Személyeskedéseket, titkolódzásokat is sejtetett az aktív kórházi ellátásokat kiváltó szolgáltatások fejlesztéséről szóló pályázat. Ezt ugyanis megelőzte egy sikertelen, amelyet szinte 100%-os „befutóként” könyveltek el. A sikertelenséget, illetve annak okait többen is firtatták, ám a polgármester többször is diplomatikusan kijelentette, hogy annak minden egyes részletéről nyilvános fórumon nem ildomos beszélni. Az, hogy a pályázatot ismét kiírták azon nyeretleneknek, akik az előző körből kiestek, szinte csoda. Ehhez hasonló nem nagyon fordul elő a pályázatok történetében. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ezzel éljen Várpalota, mert egy XXI. százai színvonalú járóbeteg-ellátó központtal lehet gazdagabb.
Az önkormányzat fennállása óta az egyik legjobb, legalaposabb előkészítésű előterjesztés a Várpalota településrendezési eszközeiről szóló – hangzott el a Mezei László főépítész által prezentált előterjesztés kapcsán. A településfejlesztési koncepció minden tekintetben alkalmazkodik a megyei, regionális és országos elvárásokhoz, s az élhető város (és környékének) minden bizonnyal hasznos, útmutató értékű „forgatókönyve” lehet.
Hosszú vita jellemezte Szindbád kht. két új álláshelyének bér és költségfedezetéről szóló napirendet. Volt, aki „kisgömböcnek” minősítette a kht.-t, amely mindent lenyel, más az elvégzett kulturális munkák színvonalát minősítette alacsonynak, de olyan is akadt, aki szerint az egyes posztok vezetőinek szakmai kvalitásai megkérdőjelezhetők. A kht. vezetője, dr. Szabó Pál Csaba szerint nincs arra vonatkozóan ötlete, honnan gazdálkodja ki az év végéig a szükséges 1.4 millió forintot.
A vitában Katona Csaba alpolgármester leszögezte: jó várpalotai identitástudatot csak akkor lehet kialakítani, ha jó a közművelődési koncepció, amely segíti a közösségek kialakulását.
