Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe – mondta a költségvetés kapcsán Veres János. A felvázolt büdzsé szerint a beruházások esetében 0,9, a háztartások fogyasztása esetében 3,1 százalékos csökkenéssel kell számolni.
A jelenlegi költségvetés tervezetet október 9 után körülbelül egy hét alatt alakították ki. Veres János emlékeztetett arra, hogy amikor a szeptemberben benyújtott költségvetési javaslatot összeállította a kabinet, még teljesen más helyzet jellemezte a világgazdaságot, a világ pénzügyi rendszerét. Október 9 volt az nap, amikor minden megváltozott, ekkor érkezett meg a pénzügyi világválság Magyarországra: eltűntek a vásárlók a magyar állampapírpiacról, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt mindenki csak eladni akart, venni senki, a tőzsdén a délutáni zárás előtt fél órával jelentős árfolyamesés következett be, elsősorban az OTP papírja zuhant nagyot, a forint árfolyama aznap szintén nagyon kedvezőtlen módon változott meg – fogalmazott a vita során a pénzügyminiszter.
A politikus kitért a IMF segélycsomagra is. Mint mondta, finanszírozási forrás nagysága is rekordösszegű, a csomag ugyanis 20 milliárd euró, vagyis 25 milliárd dollár finanszírozási forrást biztosít Magyarország számára. Veres János szerint ez az összeg még nagyobb is, mint amekkorára szükségünk lenne, de elsőszámú üzenete a legfontosabb, mi szerint nem vagyunk egyedül.
A költségvetés keretszámai nem túl bíztatóak a közszféra számára. Jövőre nincs lehetőség arra, hogy a közszférában emelkedjenek a bérek. Ezen kívül arra sem tud a kormányzat felelősséget vállalni, hogy – szintén a közszférában – 13. havi bért fizessenek ki. A 13. havi nyugdíjat 80 ezer forintban maximálják. 13. havi juttatásban csak az öregségi és a rokkantnyugdíjasok részesülnek.
A gazdaság élénkítésére a kormányzat az 1000 milliárd forintot meghaladó összegű uniós támogatásokban látja.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2009. évi költségvetését minimális nagyságú hiánnyal tervezték. Ez a hiány teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapban jelentkezik, a Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetése az államháztartási törvény előírása értelmében egyensúllyal számol.
Megnövekszik több hatóság, illetve hivatal költségvetési befizetése. Így a Nemzeti Közlekedési Hatóság 7.462,6 millió forint helyett 7.686,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 135,5 millió forint helyett 220,4 millió forintot köteles 2009. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetésbe. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 6.463,4 millió helyett 6.663,4 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 1.020,0 millió helyett 1.072,1 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 170,0 millió helyett 279,8 millió forintot köteles befizetni.
Lényegesen növekszik a földhivatalok befizetése is, 2.696,6 millió forintról 3.745,6 millió forintra. A tb-járulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege viszont 21.000 forintról 20.400 forintra csökken. A nyugdíjak számításánál 3,9 százalék helyett 1,6 százalékos nettó átlagkereset növekedést, és 3,9 százalék helyett 4,5 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 153.750,0 millió forint helyett 158.598,7 millió forintot ad át a megváltozott munkaképességűek támogatásához. A nyugdíjalap jövő évi bevételi főösszege 3.084.304,1 millió forintról 2.999.306,5 millióra, a kiadási főösszege 3.084.304,1 millióról 2.999.306,5 millióra csökken, és az egyenlege nulla lesz.
Az egészségbiztosítási alap bevételi főösszege 1.441.259,0 millió forintról 1.408.714,0 millió forintra, a kiadási főösszege 1.447.959,4 millióról 1.414.566,1 millióra, míg a hiánya 6.700,4 forintról 5.852,1 millió forintra csökken. A gyógyító-megelőző ellátásban a bérpolitikai intézkedései végrehajtásának fedezetéül eredetileg tervezett 27 milliárd forint 15,8 milliárdra csökken.
A mai vita legfőbb kérdése: ki felelős a kialakult helyzetért!
Ahogy az ellenzék frakcióvezetője, Navracsics
Tibor fogalmazott: Az a helyzet, hogy ez az ország ma azért gyenge, mert
Ön sikertelen miniszterelnök. Rossz kormányzati politikát folytat, és ennek a
kárát láthatjuk most" – mondta a Fideszes honatya a miniszterelnöknek.
Utalva ezzel arra, hogy Gyurcsány nemrég azt nyilatkozta, a válság legnagyobb vesztesei a milliárdosok. Ez lehet, hogy így van, mondta Navracsics, de akiknek mostantól igazán megélhetési gondokkal kell szembenézniük, azok a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a nyugdíjasok, akiktől a kormány elvette a 13. havi bérüket, hogy finanszírozhassa saját elhibázott gazdaságpolitikáját. Magyarországot Ön az államcsőd szélére vitte, és nem Ön mentette meg, hanem a Nemzetközi Valutaalap – szögezte le Navracsics Tibor.
Szintén az IMF hitelről szólva Kósa Lajos jegyezte meg még napirend előtt, nincs értelme együttműködésről beszélni, hiszen a segélycsomaggal kapcsolatos egyeztetésekről korábban semmilyen tájékoztatást nem kapott az ellenzék. A veszélyekről szólva a Fidesz frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben az ország számára egy 25-30 milliárd eurónyi hitel járt le, ami az állami és a vállalati szektor lejáró hitelkerete. Amennyiben ezt nem újítják meg, az összeget egy az egyben az IMF-hitelkeretből kell leírnunk a saját finanszírozásunk érdekében, márpedig az azt jelenti, hogy onnantól nem lesz hova továbbmenni – mondta Kósa Lajos. A megszorító csomag kapcsán senki nem tudja, hogy azok az emberek, akiktől elveszik a juttatásokat, meddig tudják ezt elviselni. Rossz szerkezetű a válságkezelés, nincs növekedés, csak bombasztikus bejelentések vannak. „Miniszterelnök úr, ez egyszerűen így nem fog menni! – zárta felszólalását az ellenzéki politikus.
