Az ipari présüzem a hírek szerint (újra!) árverésre lesz bocsátva – mondta Molnár Ernő –, s ezt kell megelőzni.
A lehetőségekről a téma szakértője, Horváth György elmondta:
különös helyzettel állunk szemben, ugyanis nem a kft.-vel vannak gondok, hiszen
annak jelentősek a piaci pozíciói, hanem önhibáján kívül került abba a
helyzetbe, hogy másodszor vár rá felszámolás. A város nem engedheti meg, hogy a
jelenlegi gazdasági helyzetben elveszítsen egy adót fizető, jól működő
vállalkozást. Ezért a városnak el kell gondolkodnia azon, hogy miként is tudna
segíteni a Préstechnika Kft.-n. A partnerei körében minden bizonnyal tudna
„vevőt” találni Veszprém. Példaként a testvérvárosokat említette, ahol számos
olyan gyár, üzem működik, amelynek lehetne a veszprémi beszállítója.
Mindemellett kormányzati eszközökhöz is lehetne fordulni, s legvégső esetben
maga a város is megvehetné a kft.-t. Erre már a megyében is van jó példa. Ez –
a lokálpatrióták szerint – járható út, s meg is maradhatna az a gazdasági
potenciál, amit a cég képvisel. Mivel ez egy átmeneti megoldás lehetne, a
későbbiekben nem kellene megtartani már a céget. Az idő biztosításával a kft.
működő- és életképes maradhatna.
Horváth György szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben is megvan a lehetőség a piac bővülésére. Ám az a jogi pozíció, amit a cég most betölt, lehetetlenné teszi ezt.
A tulajdonosi háttér döntéseinek következtében jutott el ide a cég – folytatta Horváth György –, hiszen az is nyilvánvaló, hogy a Préstechnikának nincsenek közüzemi adósságai, fizeti a dolgozóit stb.
A cél tehát az, hogy minél hamarább kikerüljön a kft. a felszámolásból, s ebben a város minden bizonnyal partner lehet.
Vincze Zsolt, a Préstechnika Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a cég ma egy kétmilliárd Ft árbevételű vállalkozás. 281 dolgozónak adnak kenyeret, s az 1938 óta folyamatosan összegyűlő tudás óriási szellemi kincset jelent. A lehetőségeink jók, mégis passzívan vagyunk kénytelenek szemlélni a történéseket.
A jövőről az ügyvezető elmondta, hogy egy-két hónapon belül el kell dőlnie, mi lesz a sorsuk, mert azt követően már a finanszírozás válhat bizonytalanná. Reménykedem – összegezte Vincze Zsolt –, hogy aki megteheti, az meg is teszi azt, ami tőle telik a Préstechnika érdekében. Befektetői oldalon ígéretes kilátások vannak, s meglátásom szerint egybeesnek a felszámolókkal az érdekeink.
Befejezésül Molnár Ernő azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezet szeretné a város figyelmét felhívni a jelenségre, tudatva azt, hogy a kft. megmenthető. Horváth György szerint a következő közgyűlésen napirend előtti témaként a képviselők elé kerülhet a Préstechnika ügye.
A kft. egyébként ma is működik, s a sors furcsa fintora, hogy októberben érték el eddigi legmagasabb árbevételüket, tehát a válság nem érinti olyan súlyosan a megrendeléseket, mint a legtöbb beszállítónál (sőt: emelkedett a megrendelések száma is). A kör tehát ott zárul be, hogy a tulajdonosi kör ellehetetlenülése miatt eshet szét (s nem egyedüliként!) egy prosperáló vállalkozás. A mentőövet tehát be kell dobni, s az sem kizárt, hogy a későbbiek során ennek anyagi haszna is lesz.
