- Az önkormányzatok a hármas számú költségvetési javaslat alapján a saját büdzséjüket tervezgetik, és aggódnak. Kevesebb jut az egészségügyre, drasztikusan csökken a normatíva az oktatásban, több nagyvárosban, így Veszprémben is jelentős hiánnyal kell szembenézni. Alakulhatnak még a költségvetési keretszámok pozitív irányban, vagy ha nem, elnök úr mit javasol az önkormányzatoknak, hogyan kerülhetik el az eladósodás csapdáját?
- A költségvetés bizonytalan lábakon áll, zűrzavaros és szedett-vedett. Ez már a hármasszámú. Ilyen viharvert költségvetése az országnak még nem nagyon volt. Az igazság az, hogy a kormányt csak részben terheli ezért felelősség. A helyzet is meglehetősen hektikus. Egy zavaros időszakban egy évre előretervezni rendkívül nehéz. A probléma az, hogy a kormány láthatóan nem tudja, hogy mit kezdjen ezzel a helyzettel. Nincs válságkezelő programja. Ilyenkor két dolgot kell csinálni: a Fidesz is a maga részéről a költségvetést két pillérre építené. Az egyik, hogy meg kell védeni a munkahelyeket. Az a hozzáállás, észjárás, hogy a kormány minden nap bejelenti, hogy mennyi munkahely fog megszűnni, az elfogadhatatlan. A kormány minden nap kihirdeti, hogy márpedig mi vesztesek leszünk. Ez olyan, mintha egy futballcsapat öltözőjébe bejönne az edző és azt mondaná, hogy akkor most az első félidőben kapunk 5-6 gólt, a másodikban meg hármat, és megússzuk 8:0-al. Na ez lehetetlen. Ez az észjárás vesztessé teszi az egész országot. Nem bejelentenünk kell a munkahelyek megszűnését, hanem azt kell világossá tenni, hogy mit teszünk az ellen, hogy megszűnjenek a munkahelyek. Két dolgot lehet tenni. Az első, hogy adókat kell csökkenteni. Erre a kormány mindig azt mondja, hogy nem lehet. Fontos arra emlékeztetnem az olvasókat, hogy ha a szocialisták valamire azt mondják, hogy nem lehetséges, az csak annyit jelent, hogy ők nem képesek rá. Ma Európában a pénzügyi válságra válasz gyanánt, mindenhol adót csökkentenek. A kormány is előbb vagy utóbb megteszi, mert rájön, hogy nincs más út. Egy kicsi és elégtelen lépést már meg is tettek ebbe az irányba, hiszen tervezik, hogy bizonyos vállalatok esetében a béreket terhelő adókat és járulékterheket bizonyos mértékig csökkentik, csak nem elég nagy mértékben és nem minden cégre kiterjedően. Szerintem csupán napok, vagy hetek kérdése, hogy a kormány is belássa, adókat kell csökkenteni.
- Két lépést említett. Mit lehet tenni az adócsökkentésen túl?
- A másik dolog, amire szükség van, az a kamatcsökkentés. A munkahelyek azért szűnnek meg, beavatkozás nélkül, mert a vállalkozók nem jutnak olyan forrásokhoz, amellyel működtetni tudnák a vállalkozásaikat, és ilyenkor elbocsájtják az embereiket. Magyarországon a jegybank által megszabott alapkamat 11 és fél százalék. Ma egy vállalkozás fenntartásához ha az ember hitelt akar fölvenni, azt 16-18-20 százalékos kamattal teheti meg. Nincs Magyarországon olyan legális gazdasági tevékenység, amely ekkora kamatot tudna termelni. Tehát olyan feltételekkel adnak pénzt, ami kitermelhetetlen. Ilyenkor a kormánynak egyetlen dolga van: konzultálni a jegybankkal, és radikálisan csökkenteni kamatot. A Fidesz elnökségi ülésén döntöttünk arról, hogy felszólítjuk a jegybankot és kormányt ennek a lépésnek a megtételére. Mi egy 6 százalékos jegybanki alapkamatot javasolunk. Ha 6 százalékra lecsökkentjük a jegybanki alapkamatot, akkor 10-11 százalékos kamattal már hitelhez juthatnak a vállalkozások. Akkor pedig nem kell bezárni a munkahelyeket. Vagy legalább is sokkal kevesebbet. Tehát egy munkahelyvédelmi programra van szükség. A Fidesz az erre szóló javaslatait megteszi, melyeket a kormány egyelőre nem nagyon fogad meg. Arra a kérdésre, hogy mi lesz velünk a jövő évben, a válasz rajtunk múlik. Ha minden úgy megy tovább, mint eddig, akkor nagy bajba fogunk jutni. Ha azonban hajlandóak vagyunk változtatni, elsősorban a gazdaságpolitikánkon, akkor nagyobb baj nélkül kikászálódhatunk a mostani válságból.
- Mennyire kell csíniján bánni a hitellel, vállalkozóknak, cégeknek, illetve önkormányzatoknak a pénzügyi válság közepén?
- Én az önkormányzatainkat mindenhol arra bíztatom, hogy a tervezett beruházásaikat ne halasszák el. Ha hitelt kell fölvenni, akkor se. A legrosszabb, ami most történhet, az az, hogy a kormány is kivonul a gazdaságból és leállítja a beruházásait, a vállalkozások se jutnak pénzhez és az önkormányzatok is átütemezik, késleltetik a beruházásaikat. Ez azt jelenti, hogy leáll a gazdaság. Nekünk pedig a vállalkozó szellemet kell ébren tartanunk. Tehát ha mindenki megijed, ölbe ejti a kezét és azt mondja: jaj, csak a holnap reggel rosszabb ne legyen, mint a ma este, akkor a magyar gazdaság lefagy, mint egy számítógép. Nekünk életet kell tartanunk a magyar gazdaságban, amihez fejlesztések és beruházások kellenek. Ahol eddig jártam, azt tapasztalom, hogy Kaposvárott, Győrött, a beruházásokat nem halasztják el. Sőt Kaposváron még előbbre is hozzák, még ha hitelből is, hogy a legnehezebb időszakban is legyen a helyi vállalkozóknak munkalehetőségük.
- Először egy nemzeti, majd egy gazdasági csúcsot kezdeményezett a miniszterelnök. A második alkalommal nagyon úgy tűnt, ragaszkodik Gyurcsány Ferenc elnökúr megjelenéséhez. Ez sugallhatja azt, hogy a kormány komolyabban megfontolná a legnagyobb ellenzéki párt javaslatait?
- Az a helyzet, hogy már szinte minden nap van két-három ötpárti tanácskozás. Volt olyan nap, hogy egy időben futott párhuzamosan három. Lassan ott tartunk, hogy össze kellene hívni egy ötpártit az ötpártiról. Én mindig azt mondom, hogy gondolkodni és beszélni sosem árt, kivéve ha cselekvés helyett tesszük. Cselekedni kell: adót kell csökkenteni, kamatot kell vágni. Az uniós pénzekből a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások három százalékban részesednek. Föl kell vinni harmincra és nem beszélni róla. A kormány pontosan tudja, mi az, amit tenni kell. A Fidesz egy hét pontos javaslatcsomaggal állt elő. Ezt ismerik, csak semmit nem valósítanak meg belőle. Azt látom, hogy ez a kormány elvesztette a cselekvőképességét. Nem érti a helyzetet, nem látja a kiutat, és azt teszi, amit általában az emberek tenni szoktak, amikor megzavarodnak: beszél, beszél és beszél… hátha akkor nem veszik észre, hogy nem tudja, mit kellene tenni. A Fidesz nyújtja be egymás után a parlamenti frakciókon keresztül a javaslatait, amiket a kormánykoalíció rendre visszadob. Csak a felszínen van szó az összefogásról. A legfájóbb ebből a 200 fős parlamentnek az indítványa, ugyanis most tartom fontosnak, hogy a parlament kimondja, hogy létszámát lecsökkenti. Most amikor nehéz helyzet van 386 helyett, 200 fővel is el tud működni az országgyűlés. Most kellene megmutatni, hogy a politikusok járnak az élen. Ehhez képest az indítványt még csak napirendre sem veszik.
- Az IMF hitel kapcsán még mindig nem látunk tisztán. Mikor lehet szerződés, mik a pontos kritériumok…mik a veszélyei ennek a segítségnyújtásnak…
- Óriási sikernek tartom, hogy a közvélemény nyomására a kormány nem tudta tovább titokban tartani az IMF hitel dokumentumait. Három dokumentumról van szó. Korábban össze-vissza beszéltek arról, van szerződés, vagy nincs szerződés… Én már láttam ilyen szerződést, sőt én mondtam vissza az utolsót, még valamikor 2000-ban, amikor a magyar gazdaság fölpörgött és sikeresek voltunk. Akkor visszafizettük az utolsó részletet és kimondtuk, hogy nem kérünk többet ebből a drága pénzből, mert a nemzetközi piacon olcsóbban jutunk forrásokhoz. Akkor nagyon boldog voltam, mert úgy láttam, végre sikerül kivezetni az országot az adósságcsapdából. Most ott tartunk, ahol 2000-ban a szerződés felbontásakor, sőt a helyzet még lényegesen rosszabb is. Az egyik dokumentum a kormány hitelkérő levele, ezt hamar megismertük. A második egy jelentés az ország állapotáról. Ezt a Nemzetközi Valutaalap készíti, és az ő részükről egy szerződéses szándéknyilatkozat. Ezt sikerült végre megszerezni. Csak a kormányzat jóváhagyásával lehet nyilvánosságra hozni, ezért harcolnunk kellett érte, hogy tisztán lássunk. A harmadik papiros a lebonyolítási szerződés, amit már korábban olvasni lehetett az interneten. A legfontosabb az országról szóló jelentés, abban olvashatók azok a feltételek, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap szab. Ha finoman akarok fogalmazni, ebből az lett világos, hogy az országot pénzügyi gyámság alá helyezték. Már decemberben meg fog érkezni az első IMF delegáció, aki majd ellenőrzi a kormányt, a pénzügyeket, és ha az nem nyeri el a tetszését, meg is szüntetheti a hitel további folyósítását.
- Az EU egyébként fájlalta is, hogy miért az IMF-hez fordultunk először…
- Most jön még csak a második kör, mert ugye 6 milliárd eurónyi összeget szeretnénk hitelben fölvenni az európai központi banktól. A tárgyalás még zajlik, a feltételeit nem ismerjük.
- A gazdasági kérdéseken túl, csak egyetlen kérdés erejéig röviden térjünk ki a külpolitikára. Rendkívül elmérgesedett a viszony Magyarország és Szlovákia között. A Gyurcsány-Fico találkozó sem vezetett eredményre. Mit javasolt tenni?
- A szlovák-magyar kapcsolatok jelenleg 1990 utáni történelmünkben mélyponton vannak. Magyarország nem találta meg az elmúlt három évben a megfelelő választ a szlovákiai problémára. Kétséges, hogy a kormány rendelkezik-e Szlovákia-stratégiával. Közép-Európában összefogásra, egységre törekszünk, amiben mindenképpen, és mielőbb rendeznünk kell a szlovák-magyar viszonyt.
