Nyílt levél Porga Gyula kulturális alpolgármesterhez
Tisztelt Porga Úr!
A közelmúltban újfent egy remek
kis könyvecskét kaptam kézhez: Veszprém 1919 és 29 közötti hírlapjainak
válogatott cikkgyűjteményét. A kötet
igazi szellemi csemege, akárcsak elődei, melyeket Csiszár Miklós és nemrég
elhunyt neje szerkesztettek.
E hírlapi cikkek egy letűnt világból hoznak üzeneteket: milyenek voltak Veszprémben a román megszállás napjai 1919-ben, miért érkezett a városba Horthy Miklós kormányzó, hogyan fogadták a hazatérő hadifoglyokat, milyen országos dalversenyt nyertek elődeink, milyen volt Veszprém humora nyolcvan évvel ezelőtt?...
A kötet lapjait forgatva egy örökzöld veszprémi kérdés újra és újra felvetődött bennem: e portalanított írások mögül miért hiányzik egy korszerű módon megírt várostörténet? Azaz: miért nincs Veszprémnek városmonográfiája?
A kérdés természetesen nem új keletű, ha úgy tetszik, már a 19. században is feszegették ezt a kérdést.
Az elmúlt években jómagam is részt vettem egy ilyen mű megírásra összehívott értekezleten, ahol számos szakember mondta el jobbnál jobb gondolatait. A tanácskozásról csupán a pénzforrások őrei hiányoztak.
Azt hiszem, Veszprém történetének gazdagságát felesleges bizonygatni. Mégis: miért oly elenyészően kevés a város történetével foglalkozó könyv és periodika?
Nemrég Pápán jártam a várkastélyban, ahol a folyosói tárlókban a várostörténeti kiadványok sokaságában gyönyörködhettem. Mi több, könyvsorozat szolgálja a várost! De már hallom is az ellenvetést: Pápának könnyű, hiszen ott a városi könyvtárnak saját nyomdája van, elkötelezett igazgatóval az élen. Nem csoda, hogy H. Szabó Lajos úr már az 52.! helytörténeti köteténél tart. Veszprémnek, összes helytörténeti kutatóját ide számítva, sincs ennyi…
Balatonfüred úgyszintén elrettentő példa lehet Veszprém számára. Gubicza Ferenc és mások bőkezű adományainak köszönhetően könyvsorozat és míves egyedi kiadványok sora élteti a genius locit. Érdekességként: a balatonfüredi emlékjeleket főszerkesztőként egy veszprémi szerző jegyzi. A minőségi papíron, számos képpel illusztrált kötet immár második kiadásban jelent meg. Bándi László bizonyára Veszprém emlékjeleiről is hajlandó lenne írni…
Hudi József, a pápai levéltár vezetője, ugyancsak veszprémi lakos, számos Veszprém megyei település történetét megírta már. Bizonyára nem utasítana vissza egy helyi kérést…
Évekkel ezelőtt felelős városi vezetőtől elhangzott, most már rendszeresen, negyedévente meg fog jelenni a Veszprémi Szemle. Azóta nem csak a Séd medrében csordogált el sok víz, hanem a Városházán is megfordult a világ, de a kijelentés csak ígéret maradt…
Ha napjainkban egy, a királynék városában élő szerző könyv alakban is viszont szeretné látni sok évi kutatásainak eredményét, akkor hónapokig szaladgálhat szponzorok után, s ugyancsak hónapokig reménykedhet egy-egy országos pályázat eredményében: hátha... Csakhogy: egy pesti ítész szemében miért lenne fontos egy vidéki kiadvány? Némely szerzők a nyomdatulajdonosok helyi érzületére apellálnak, néha nem is alaptalanul. Ezt a tortúrát azonban kevesen vállalják.
Jelenleg is több olyan nyomdakész kéziratról tudok, melyek jobb idők eljövetelére várnak. Példaként Varga Béla úr Veszprém-lexikonát említhetem. Nemrég az interneten is olvasható volt, majd levették. Legutóbb a város közel két évszázados színházi múltját taglaló kéziratról hallottam.
Molnár Jánosné cikksorozatának könyvvé formált változatát, mely a régi veszprémi házak történetét eleveníti meg, úgyszintén örömmel látnám a könyvespolcomon. Már meg sem merem kérdezni a szerzőt…
Városunk kiváló hadtörténésze a minap arról panaszkodott, hogy közel fél évszázada él Veszprémben, de a várostól még soha semmilyen felkérést nem kapott. Lehetséges volna, hogy Veszprém hadi krónikája nem is olyan gazdag?...
De öröm az ürömben, hogy elkészült s a közeljövőben az iskolákhoz is eljut egy, a diákok számára irt várostörténet, amelyet remélhetően a nagyközönség is a rácsodálkozás élményével forgathat.
Tisztelt Alpolgármester úr, miért nem hoz létre Veszprém egy alapítványt a helyi kiadványok támogatására, amely egyrészt tető alá tudna hozni egy olyan monográfiát, amely a 21. századi tudományosság kívánalmainak megfelelően eleveníteni meg a város évszázadait (?!), melynek kuratóriumában esetleg a város pénzintézetének képviselői is helyet kaphatnának? Sőt: megtiszteltetésnek éreznék. A megszállott és elkötelezett szerzők munkáinak megjelentetéséről nem is szólva… Még az Ön vállát is kevesebb gond nyomná.
Tudom, hogy sokan kilincselnek a városházán, tudom, hogy némely esetben államelnökünkhöz könnyebb bejutni, mint egy helyi bankigazgatóhoz, de az önkormányzat koordinációs szerepe ez esetben, azt hiszem, megkerülhetetlen.
Lehet, hogy a századok türelmesek, csak én vagyok türelmetlen?...
Veszprém, 2008. június 26. Tisztelettel:
Sebő József
