Döbbenten állunk az Alkotmánybíróság döntése előtt, mi szerint alkotmányellenes a gyűlöletbeszéd elleni törvényjavaslatunk, mondták a Parlamentben kedden délután Bárándy Gergely és Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselők. Mint ismeretes az Alkotmánybíróság hétfőn hozta meg döntését, mi szerint alkotmányellenes a Btk. februári módosítása. A gyűlöletbeszéd szankcionálását legfőképp a Magyar Gárda léte és cselekedetei indokolják, a jogszabály viszont jelenlegi formájában kifogásolható. A képviselők sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy az alkotmánybírák között sem volt egyetértés. Bizonyos különvélemények szerint egyedül a szövegezés az, ami módosítást igényel. Bárándy és Suchman azt mondják, ha nem találunk módot a gyűlöletbeszéd szankcionálására és nem tudjuk megvédeni a zsidó, illetve cigány kisebbséget, azzal nemzetközi megállapodásainknak is hátat fordítunk. Európa ugyanis ezt elvárja Magyarországtól.
A két honatya felolvasták a döntést kifogásoló
alkotmánybírák véleményét, köztük Kovács Péterét, aki az egyetlen nemzetközi
jogász az alkotmánybírák között. Kovács Péter aggályosnak nevezte az
Alkotmánybíróság határozatát. Különvéleményében az áll, jogszabályainkban is
közelednünk kellene az európai normákhoz, a jelenlegi döntés, viszont
ellentétes ezzel.
Suchman Tamás bemutatta a sajtó képviselőinek az egyetlen
olyan naplót, melyet egy túlélő hozott haza Auschwitzból, nem más, mint az
édesanyja. A képviselő bejelentette, hogy holnap reggel átadja a kéziratot
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság pár hete megválasztott elnökének
tanulmányozásra. Itt egy dokumentum, ami nem csak visszaemlékezésekből áll,
hanem maga a teljes meztelen valóság. Ezen a naplón rajta van édesanyám vére,
könnye, verítéke – fogalmazott Suchman. Azt mondja, nem pusztán jogi, sokkal
inkább politikai és morális kérdés, mit kezdünk a gyűlöletbeszéddel. Mert ha
nem lesz ilyen törvény, az bátoríthatja a szélsőséges megnyilvánulókat, és
elszabadulhat a káosz. Ilyen országban pedig nem akarok élni, - tette hozzá a
honatya.
Továbbá azt is kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróság pont a
holokauszt emléknapján, a zsidóság legnagyobb gyásznapján hozta meg ítéletét a
törvény felett, mely arra hivatott, hogy védelmezze őket, így dupla pofon, ami
történt.
A továbbiakban civil és társadalmi szervezetekkel
egyeztetnek és kitartanak a törvény mellett. Ha később sem megy át a jogi
szűrőn a szabályozás, akkor pedig az Alkotmány módosítását fogják javasolni.
