A közel 26 millió eurós projektet 50 százalékban finanszírozza az Európai Unió egy ISPA pályázat keretében. Ebből az összegből Királyszentistvánon egy olyan lerakó valósul meg, melyhez 3 átrakó állomás, 4 szelektív válogató csarnok, valamint több mint 400 szelektív hulladéksziget tartozik. A technológia különlegessége, hogy egy további nagy válogatócsarnok bekerülésével olyan hulladék kerül majd a depóniára, mely már előre kezelt, így nem termel gázokat. Ez a stabil rendszer a leginkább környezetkímélő, nem beszélve arról, hogy minden még hasznosítható hulladék felhasználását lehetősé teszi.
A kezdetek közel 10 évre nyúlnak vissza, tovább késlekedni pedig nincs idő, mivel a jelenlegi veszprémi hulladéklerakó, akár csak jó néhány a szomszédos településeken hamarosan megtelik. Az Unió felé vállalt kötelezettségünk szerint 2009. július 15-től ilyen lerakók már nem is működhetnek Magyarországon. A jelenleg használt lerakók zöme karszton helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy ha nem találunk megoldást, nem tudjuk megóvni felszín alatti vizeinket. Most végre úgy tűnik egyenes az út, két éven belül olyan technológiával fogunk rendelkezni, mely egyedülálló az országban. De mi is történt az elmúlt 10 évben? Hogyan változott többször a helyszín, s végül mi vezetett a megoldáshoz? Minderről igyekszünk átfogó képet adni…
Tíz évvel ezelőtt, még 1998-ban tűnt fel annak lehetősége,
hogy ISPA - tagjelöltek számára az
előcsatlakozási stratégiára nyújtandó strukturális támogatás szerk. -
keretében hulladékgazdálkodási programra is lehet pályázatokat benyújtani. Az
akkori városvezetés, összefogva a környező településekkel lázasan elkezdett
helyszínt keresni, hol lehetne megvalósítani a programunk úgymond motorját, egy
lerakót. Ekkor találtak rá Királyszentistvánra, ahol akkor még egy
népszavazással a lakók elutasították a kezdeményezést. Az ügy ekkor aludt egy
ideig, majd 2002-ben Veszprém, Tapolca, Ajka, Balatonfüred, valamint Várpalota,
illetve a városok térsége – összesen 163
település, szerk. – megalakított a hulladékgazdálkodási konzorciumot.
Voltak tervek, be kellett volna nyújtani Brüsszelbe a pályázatot, viszont nem
volt helyszín. A települések kivétel nélkül támogatták a lerakót, azzal a
feltétellel persze, ha nem az ő portájukon lesz. Több számbavett helyszín után Ajka viszont biztosnak
látszott, mely amúgy is súlypontja a hulladékgazdálkodási programnak, és a lerakó alatt természetes agyagréteg található. Amikor benyújtottuk a támogatási kérelmünket, vagyis
az ISPA pályázatot legalább már egy szóbeli ígéret volt arra, Ajkán megvalósulhat
a lerakó.
A neheze viszont csak ez után jött. Ajka Város Képviselőtestülete, nem járult hozzá a lerakó létesítéséhez. Brüsszelben leállt az elbírálás. Parkoló pályára került a projekt, egészen 2004-ig. Bekerül a képbe Szentgál. A veszprémi önkormányzat 45 milliót fizetett ki a területért, mely költségekbe természetesen beszálltak a konzorcium további tagjai is. – Hogy mennyire volt jogos a 45 millió, azt azóta a peres úton vizsgálták. Az ügyben más-más fokon eltérő ítélet született. De ez egy másik történet. szerk. – Szentgál elfogadhatónak látszott első körben. Könnyen megközelíthető, barna mezős ipari terület volt a helyszín. A település ekkor a figyelem középpontjába került. Megtartották a népszavazást, ahol a döntő többség igent mondott a lerakóra. Szentgál megkapta a 60 milliós kompenzációját, és a megfelelő lobbival elnyert egy címzett támogatást, melyből az iskolát újíthatta fel. Úgy festett, sínen van a projekt. Igen ám, de három szomszédos kistelepülésről valahogy megfeledkezett a konzorcium. Ők Herend, Városlőd és Csehbánya. A tervezett lerakó mindhárom községhez közelebb van, mint Szentgálhoz, ők még sem kaptak kompenzációt, meg is támadták a projektet. Támogatókat is találtak. A HUMUSZ, vagyis a Hulladék Munkaszövetség is „beszállt az ellenzékbe”. Jelenleg is közigazgatási per tárgya, hogy a helyszín alkalmas-e hulladéklerakó létesítésére. 2005-re már biztossá vált, hogy Szentgálon nem lesz hulladéklerakó. Ez a konzorcium több tagját elbizonytalanította, ugyanakkor lépniük kellett, az uniós határidő őket is szorította. Várpalota és térsége, valamint Litér, Vilonya, Papkeszi már nem csatlakoztak a későbbiekben megalakult Észak-Balatoni Hulladéktársuláshoz. Akik viszont maradtak, és még terveztek, tovább keresték a potenciális helyszínt. Nem volt sok lehetőség. Újra Királyszentistvánra irányult a figyelem, ehhez viszont változtatni kellett a műszaki tartalmon. Eredetileg válogatatlan hulladékot akart lerakni a területen a konzorcium, 2005-ben az újradolgozott tervekben viszont már szerepel plusz 2 milliárdos beruházásként még egy válogatócsarnok. Így már az a hulladék is előre kezelt és stabil, ami a lerakóra kerül. Brüsszel egy módosítást tett lehetővé, így új helyszínnel, és új tervekkel, tulajdonképpen egy teljesen új projektre adtuk be a kérelmet, módosult szinte az egész pályázati anyag. A társulási törvény is változott, mely most már lehetővé tette, hogy önkormányzatok társulásként önálló jogi személyként lépjenek fel. Az Észak-Balatoni Hulladéktársulásnak Várpalota és környéke tehát már nem tagja, ők a közép-dunántúli, hasonló kondíciókkal rendelkező társulást választották. Hogy jobban jártak-e, bizonytalan. Hiszen a közép-dunántúli projekt motorja az Inotára tervezett hulladékégető, amit népszavazáson is megvétóztak, illetve Németh Árpád, Várpalota polgármestere kezdeményezésére a helyi képviselő testület változtathatósági tilalmat hozott a területre. Ennek eredményeként Palotán, és annak környékén nem lesz égető. Így tehát a közép-dunántúli hulladékgazdálkodási projekt is áll. Ellenben az Észak-Balatoni Hulladéktársuláshoz csatlakozott Pápa és térsége, így áll ma 158 településből a társulás.
Bár így is sok nehézséggel kellett megküzdeni, többek közt a Séd-Balaton Környezetvédő Egyesület támadásaival, de a nyert per után zöld az út, - mondta a Vehírnek Czaun János, a társulás elnöke. 2006 decemberében már elfogadta Brüsszel a módosításokat, tehát 2010-ig kell megépítenünk a lerakót. Mára minden engedéllyel rendelkezünk, és már keressük a kivitelezőt is. A pénzügyi zárás határideje 2010. december 31, ez után nem maradhat kifizetetlen számla az ISPA támogatás terhére, - mondta Czaun János.
A közel 26 millió eurós beruházásból 15,9 millió euró a projekt Királyszentistvánra vonatkozó része. Ebből valósul meg maga a lerakó, és a korszerű technológia. A kivitelezéssel párhuzamosan megkezdjük a 104 jelenlegi hulladéklerakóból 29 rekultivációját, tudtuk meg Tasnádi Tibor projektvezetőtől. A kétfordulós eljárás során legfeljebb 3 céggel köthetnek szerződést, de arra is van mód, hogy mind a három részfeladatot egyazon cég nyeri el. A szerdai napon megjelent pályázati kiírásra 30 napig várják a jelentkezőket. A szerződéskötésre 120 nap múlva kerülhet sor.
