A Séd Filmszínház jelenlegi tulajdonosa a SWING-SWING Kft., amely kapcsolódott a belvárosi rehabilitációs projekthez, és a fejlesztés révén megépíti a Séd mozi helyén a Hangvilla elnevezésű kulturális és zenei központot. A veszprémi önkormányzat közgyűlése novemberi ülésén úgy döntött, kezdeményezi, hogy 2013-ban az önkormányzat a SWING-SWING Kft.-ben 24,88 % mértékű üzletrészt vásároljon. Ezek után a tervek szerint az önkormányzat 2018-ban felvásárolja a SWING-SWING Kft.-t, így az önkormányzat lesz a Hangvilla tulajdonosa.
A vételi projekt úgy történik meg, hogy 2013-tól 2021-ig az önkormányzat minden évben szolgáltatást vásárol, illetve tőkét emel a SWING-SWING Kft.-ben, összesen minimum 120 millió, maximum 150 millió forint összegben. Maga a vásárlás a belvárosrehabilitációs projekt fenntartási időszakának leteltével, 2018. augusztus 1. után történhet meg. A vételi ár az üzletrész névértéke, azaz 302 000 ezer forint.
Brányi Mária alpolgármester asszonnyal a Hangvilla-projektről és a városi kulturális infrastruktúra helyzetéről, jövőbeli átalakulásáról beszélgettünk.
– Elég bonyolult ez az adás-vételi folyamat. Valójában mennyibe fog kerülni a Hangvilla az önkormányzatnak?
– Azért nem tudok konkrét számot mondani, mert folyamatosan fogunk igénybe venni a 2013-2018 közötti időszakban szolgáltatást az intézményben, ráadásul résztulajdonos is lesz az önkormányzat, azaz a Hangvilla bevételből részesülni fog 2013 és 2018 között is. Biztosan ki kell fizetnünk 2013-ban 100 millió forintot, 2018-ban 302 millió forintot, és kilenc évig évente 120-150 millió forint közötti összeget. Decemberre elkészülnek a részletes banki számítások, és akkor látjuk a pontosított értéket.
– Nem lett volna jó a városnak, ha a városrehabilitációs projekt eredeti terveinek megfelelően a SWING-SWING Kft. építtetné fel és későbbiekben üzemeltetné a Hangvillát?
– Azóta két olyan változás történt, amely befolyásolta a gondolkodásunkat. Az egyik, hogy az Agora Pólus programban a VMK nem nyert pályázati támogatást, így az önkormányzat – figyelembe véve, hogy több mint tíz éve nem tudott forrást nyerni a VMK rekonstrukciójához – lemondott arról az ötletről, hogy a VMK-t bármilyen konstrukcióban felújítsa. Másodsorban előreláthatóan teljesen átalakul a város kulturális intézményhálózata. A honvédség kivonul a HEMO működtetéséből, és vélhetően a kezelői és működtetési jog a városra száll 2012. január 1-jétől. Emellett a megyék intézményfenntartási feladatköre is átalakul. A jelenlegi elképzelések szerint jó esély van arra, hogy a Veszprémi Petőfi Színház, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, esetleg a Laczkó Dezső Múzeum üzemeltetése is a városhoz kerül át.
– Ha ennyi intézmény kerülhet a városhoz, akkor nem éppen felesleges a Hangvilla megvásárlása?
– Amikor ezeket a lehetőségeket és feladatokat végiggondoljuk, elképzelhetetlennek tűnik, hogy a jelenlegi VMK-t meg tudjuk tartani, mivel az épület és a hozzá kapcsolódó társintézmények működtetése hatalmas forrásba kerül – amely évről évre emelkedni fog. Ez nem fér bele a hosszú távú elképzeléseinkbe. 2013 után a veszprémi „kulturális piacra” belép az 500 fős színházteremmel, modern épülettel, kiváló belső terekkel rendelkező, komoly bevételeket produkálni képes Hangvilla. Meglátásunk szerint az önkormányzatnak abban az intézményben kell tulajdonosnak lennie, amely a piacon vezető szerepet fog betölteni. Ráadásul nem tudunk annyi pénzt előteremteni, amennyi a VMK felújításához szükséges. Persze ha nem lesz szükség a VMK épületére, akkor el kell gondolkodni, mi is legyen vele – de az biztos, hogy amíg a Hangvilla elkészül, addig szolgálni fogja a városi igényeket.
– A terv az, hogy önfenntartó legyen a Hangvilla?
– Nem hiszek abban, hogy egy városi kezelésű kulturális létesítmény önfenntartó tud lenni, hiszen az önkormányzatnak sok esetben kell szponzorálni a kultúrát. Azt gondolom, hogy ha ésszerű költségráfordítással tud működni a Hangvilla, akkor az elfogadható. A város kiemelt művészeti együttesei például nem tudnak önkormányzati támogatás nélkül működni. Az is egyfajta segítség számukra, ha az önkormányzat olyan teret képes biztosítani a munkájukhoz, ahol ki tudnak lépni a piacra. A Hangvillába természetesen olyan piaci produkciókat is tudunk rendezni, amelyek komoly bevételeket termelnek. A SWING-SWING Kft. gazdasági terveiben már most szerepelnek olyan elemek, amelyek pénzt hoznak az épület fenntartásához, például bérlőként lesz jelen a Hangvillában a Pannon Várszínház, az Expresszó Klubmozi, egy étterem és egy kávézó.
– VMK, klubkönyvtári hálózat, HEMO, Kabóca Bábszínház, Petőfi Színház, megyei könyvtár, múzeum, Művészetek Háza. Fenn tud tartani ekkora kulturális intézményrendszert a város?
– 2013 nyaráig még van másfél évünk, hogy a városi kulturális intézményi struktúrát átgondoljuk, és felmérjük, milyen terekre, helyszínekre van szükségünk. Az biztos, hogy rengeteg teret használunk a kulturális működéshez, és ezen változtatnunk kell. Jelenleg számba vesszük a városban működő művészeti együtteseket, klubokat, szakköröket, és olyan racionális keretek közé próbáljuk terelni a helyigényüket, amely segíti, támogatja a munkájukat. A konstrukció elkészítésekor be fogjuk vonni a szakma képviselőit; segítő együttműködésre számítok az intézményvezetők és minden érdekelt részéről. Csak együtt tudjuk ezt a helyzetet megoldani.
– Ha jól értem, akkor a VMK tevékenységét különböző intézményekhez delegálnák?
– Át kell tekinteni a VMK és a klubkönyvtári hálózat tevékenységét, mivel a jelenlegi forrásokat más módon szeretnénk felhasználni. A VMK és a klubkönyvtári hálózat működésének összegét bázisösszegként kezeljük, ehhez viszonyítva számolunk. 2013-ban – amikor elkezd működni a Hangvilla – a VMK mostani tevékenységének egyharmadát ebben az épületben szeretnénk megvalósítani. Erre tudunk forrást biztosítani, a többi pénzt pedig racionálisan más helyszínekre lehet fordítani.
– A városhoz kerülő megyei intézmények működtetéséhez kap az önkormányzat állami támogatást?
– Nem hiszem, hogy a kormányzat például kivonulna a színházak működtetéséből, vagy ne segítené továbbra a múzeumi és a könyvtári munkát – de azt nem látjuk, hogy 2012-től milyen lesz a támogatási konstrukció. Erre az információra várunk. Mindenesetre az biztos, hogy 2012-től új fejezet nyílik a városi kulturális élet rendszerében. Az új helyzetet szakmai és finanszírozási szinten is végig kell gondolni, és a kettőt össze kell hangolni. Erre alig több mint egy évünk van. Kompromisszumokat kell kötni, és a mostani működtetésből az értékeket kell szem előtt tartani. Az a célunk, hogy érték ne szűnjön meg. Az önkormányzat a kultúra területét továbbra is kitörési pontnak tekinti, de racionalizálni kell a struktúra működését, mégpedig úgy, hogy egyetlen művészeti csoport, egyetlen civil szerveződés tevékenysége se kerüljön veszélybe.
