Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara és a Balatonfüred Néptánc Együttes kellőképp megteremtette a hangulatot, hogy a nyár derekán elkezdődhessenek a Balatonfüredi Borhetek. Számos hasonló rendezvény van országszerte, a füredi méltán vívta ki magának a hírnevet, ami alapján ma a Balatonfüredi Borhetek számít a legnívósabbnak közülük. Paczolay és Bóka mellett többek közt Dióssy László szakállamtitkár, Kovács Miklós turisztikai államtitkár, Nagy Jenő országgyűlési képviselő, Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, Váradi Károly veszprémi és dr. Bíró Barna füredi rendőrkapitány is tisztelgett a nemes borok előtt.
Ez a néhány hét a legnagyobb turisztikai esemény Balatonfüreden, a legtöbben a borhetek miatt teszik augusztusra a szabadságukat – mondta dr. Bóka István. A polgármester hangsúlyozta, hogy idén nem voltak könnyű helyzetben, mert minden eddiginél több borász jelentkezett. De szigorúnak kellett lenni, 34 jelentkezőből csak 24-nek pavilonja található meg a Tagore sétányon. Mindannyian korábban kiváló minősítést szereztek a városi borversenyen. Legyünk büszkék borvidékünkre és saját borainkra, ahogy Tokajon az ottani nedűkkel teszik – mondta Bóka, majd kiemelte a Balatonfüredi Borhetek termékeny hatását is. A város első embere elmesélte, hogy egy édesanyának, - aki családjával mindig Füreden tölti a nyár utolsó hónapját – mindhárom gyermeke a borhetek alatt fogant…
A 2008 évi Balatonfüredi Borheteket hivatalosan Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta meg. Paczolay emlékeztetett a borkultúra és a borok élettartama közi paradoxonra. A borkultúra visszavezethető az ókori görög birodalom idejére, ahol Dionüszoszt a bor isteneként tisztelték, de ugyanakkor a keresztény kultúrában is már a kezdeteknél megjelenik a bor, mint szakrális jelentőségű ital. A bor kultúrája tehát az emberiség történetében végig jelen van, magának a bornak élettartama viszont rövid, hiszen az a rendeltetése, hogy megigyuk – mondta Paczolay.
Az Alkotmánybíróság elnöke külön szólt a Balatonfüredi-Csopaki Borvidék történelmi múltjáról. Az itt élő boros gazdáknak életformája, hivatása, létének eleme a borászat. Méltán híresek hát boraik. Krúdyt idézve szóba került ez alkalommal is az import-export kérdése. Paczolay úgy fogalmazott: a borok és az alkotmányok nem szeretnek utazni. Éljünk hát saját ősi alkotmányunk szerint és igyuk saját borunkat – mondta. Fröccsözés kérdésében már nem volt ilyen határozott az elnök. Hangsúlyozta, hogy a minőségi borfogyasztás nemes szándéka mellett mintha háttérbe szorulna a szódával való hígítás, az mégis az emberi jogok aránytalan korlátozása lenne, ha a nagy nyári melegben nem fröccsözhetnénk szabadon a Tagore sétány árnyat adó fái alatt.
76 éve, 1932. szeptember 18-25-e között tartották Balatonfüreden az első szüreti hetet. Az eseményt egyéb rendezvények kísérték, mint például a bor ünnepe, de a fő rendezvény a szüreti hetek volt, melyet Darányi Kálmán államtitkár, és földművelésügyi miniszter nyitott meg. Több év kihagyásával eddig összesen 30 borhét volt, melynek több mint a fele a rendszerváltás utáni időre esett. Mára már hagyomány, hogy új tiszteletbeli borlovagokat avatnak a Borhetek nyitórendezvényén.
Szabó István ceremóniamester az új borlovagok avatása előtt a bor szelleméről beszélt. Mint mondta, a bor ott van születésünk pillanatában épp úgy mint halálunkkor. A bornak nem csak íze, illata, zamata és alkoholtartalma, hanem szelleme van. E szellem előtt tisztelegnek a Borlovagrend új tagjai is. Balogh Zoltán, Bradanovits Barnabás, Dr. Buruzs Attila, Grósz Sándor, Hudák Mátyás, Dr. Kling István, Dr. Lóránt Zoltán, Sárkány Ferenc, Zettwitz Ferenc a nyitóünnepség végén hivatalosan is lovaggá avattattak.
