Az ÁSZ megállapításai között az szerepel, hogy a minisztériumi munkában gyakran változnak a prioritások, hiányoznak a döntésekhez szükséges információk, hiányosak az ellenőrzések, nem definiálják az állami feladatokat, és nem hangolják össze a hazai és uniós források tervezését a felhasználással. Az Állami Számvevőszék vizsgálata az állami források felosztására, az NFÜ rendszerére, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításának ütemezésére tért ki. Alapvető problémaként fogalmazza meg a jelentés, hogy nincs fejlesztéspolitikát szabályozó törvény, ezt a kormányzat rendeletekkel pótolja, ami nem feltétlenül elégséges. Ennek köszönhetően a források elosztásának rendszere nem átlátható. 2006 óta Bajnai Gordon feladata lenne ennek a törvénynek az előkészítése. A bizottsági ülésen erre a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca vezetője úgy reflektált, hogy jövőre majd elgondolkoznak azon, egyáltalán szükséges-e ilyen törvény. De nem ez volt a miniszter egyetlen elutasító válasza. Arra az Unió által készített elemzésre, mi szerint az uniós források mindössze 3,3 százaléka jut el a magyar kis és középvállalkozókhoz, Bajnai úgy felelt, hogy az EU is tévedhet, bizonyára rosszul számoltak.
Nem csak az elosztási rendszer a kritizálható az ÁSZ szerint. A hivatalos jelentés megjegyzi, hogy nincs kiépült intézményrendszer a megfelelő pályáztatáshoz, továbbá jelentős a kormányzati centralizáció. Mindez azt jelenti, hogy a fejlesztési források nem érnek célba. Talán az egyik legnagyobb hiányosság, hogy nincs egy olyan indikátorrendszerünk, mely jelölné, mi az eredménye az eddig elkötött pénznek. Az a rendszerünk, mely a források elköltésének hatékonyságát vizsgálja az Állami Számvevőszék szerint nem alkalmas a célok és az eredmények összevetésére. A megfelelő indikátorrendszer hiányát Horváth Zsolt is Bajnai Gordonnak szegezte ma a Parlamentben, de a miniszter nem kívánt vitába bocsátkozni, mindössze jelezte, hogy ő nem ért egyet az ÁSZ-szal.
Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója ugyanakkor azt nyilatkozta, elégedett az általuk felvetett problémák utáni intézkedési tervvel. A szakminiszter a júniusban keltezett jelentés kapcsán még abban a hónapban megküldte reakcióját az ÁSZ-nak. Több képviselő kijelentette , hogy ezt a dokumentumot a mai napig nem kapta meg.
Az eseti bizottsági ülésen is szóba került a 16 milliárdos kommunikációs büdzsé. Ezt az összeget 14 program népszerűsítésére, kilenc éven keresztül használják fel. A Fidesz szerint nem az a hatékony reklám, ha 200 millió forintot költünk el arra, hogy egy nézett magyar szappanoperában szóbahozzák a fejlesztési tervet és pályázati rendszert, - mondta a Vehírnek Horváth Zsolt, majd hozzátette, a Fidesz úgy véli, hogy az átláthatatlanság miatt az is félő, megfelelő helyre kerül-e majd ez a sokmilliárdos keretösszeg, vagy netán az MSZP kampányára is jut majd belőle a választások előtt. Horváth Zsolttól megtudtuk, hogy a Fidesz az ÁSZ jelentését vitanapra kívánja bocsátani, melyről már döntött is a frakció. Mivel a képviselők egy ötödének szándéka ehhez elég, a most felvetett problémák még biztosan előkerülnek az őszi ülésszakban.
