Január 20-án, pénteken délután a Laczkó Dezső Megyei Múzeumban az érdeklődők előadást hallhattak a „Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékéről”.
Limbacher Gábor
Mint azt Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató elmondta, a pénteki összejövetelnek az volt a célja, hogy a Veszprém megyei közösségek képviselői pontos információk kapjanak arról, hogy hagyományaik, szokásaik, esetleges kifejezési formáik miként kerülhetnek be a magyar szellemi kulturális örökség jegyzékébe.
Dr. Csonka-Takács Eszter
Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője előadásában minden lényeges részletet érintett. Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek Magyarország is tagja lett. A nemzeti jegyzéken szereplő örökség-elemek közül választják ki azokat, amelyeket Magyarország az UNESCO reprezenatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet. Jelenleg az UNESCO listáján a mohácsi busójárás szerepel. Az egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az identitástudat erősítése, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén jelenleg 11 szokás, hagyomány, örökség szerepel, többek között a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a kalocsai élő hagyományok és a mezőtúri fazekasság. A listára nem termékkel vagy épített örökséggel lehet jelentkezni, hanem olyan szokással, hagyománnyal, közösségi tudással, amely jelenleg is létezik, hagyományozódik és újrateremtődik.
Lényeges, hogy a listára közösségek jelentkezhetnek. A részletes útmutató, minden lényeges információ és a jelentkezési lap a www.szellemiorokseg.hu oldalon megtalálható.
Dr. Csonka-Takács Eszter elmondta, a listára való felkerülés után nem jár anyagi támogatás a közösségnek, ám a sikeres jelentkezésnek több komoly hatása lehet: erősödhet a közösség identitástudata, a fiatalok is ráébredhetnek a helyi értékekre, valamint az országos hírnév mellett a turizmus is erősödhet az adott közösség lakóhelyén.
Veszprém megyéből több szokás, hagyomány is jó eséllyel pályázhat a szellemi kulturális örökség címre, a teljesség igénye nélkül: a magyarpolányi passió, a bakonyi német nemzetiségi települések Christlkindl népszokása, a bencés szellemi-lelki örökség, a tihanyi garda (látóhal) halászat, a balatonfüredi reformkori hagyományok, a balatoni borrendek hagyománya, Nagy László költészeti öröksége.
A Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője arra kéri azon közösségeket, akik pályázni szeretnének a szellemi kulturális örökség címre, hogy tájékozódjanak az igazgatóság honlapján, illetve keressék meg az intézmény munkatársait – akár telefonon, akár e-mail-ben, akár helyszínen a megyei szakreferensi feladatot ellátó Limbacher Gábor megyei múzeumigazgatót –, és kérjenek információkat, segítséget. A cél az, hogy a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke folyamatosan bővüljön, és a későbbiekben reprezentatív módon jelenítse meg a magyarországi élő szokásokat, hagyományokat, készségeket.
