Az összefogás életfája
Tavas Vilmos lányaival talált rá arra az ősi forrásra, mely időtlen
idők óta itt bújhatott meg a fák alatt. Környékét kitisztították, és egy olyan
emlékhelyet álmodtak ide, mely az ősi magyar áldozóhelyeket idézi. Széleskörű
összefogás eredménye, hogy elkészülhetett a park. Az ügy mellé állt a kádártai
részönkormányzat, a Közösség Kádártáért Egyesület, önkormányzati képviselők és
cégek is. A totemoszlopot pedig a Tavas Vilmos barátja, Merencsics Tibor
szobrászművész, a Lovassy Gimnázium tanára faragta egy hónapon át, úgy hogy ez
idő alatt sokan vájták vésőjüket a műbe. Az életfa üzenet, üzenet mindazoknak,
akik erre járnak, akik e parkban megpihennek, akik dolgoztak érte, s akiknek
majd örökül hagyjuk. Erről az üzenetről beszélt Czaun János, amikor elmondta
Wass Albert: Üzenet haza című versét. Ezek a sorok megalapozzák emlékműveink
igazi célját – mondta Debreczenyi János.
Katanics Sándor - Czaun János - Debreczenyi János
Mert miért állítunk emlékműveket – kérdezte a város első embere. Önmagunknak, a múltnak, vagy a jövőnek? Mi csak jeleket állítunk, melyek majd emlékhellyé válnak. Itt állva a kádártai életfánál, az ősi magyar parkot idéző szeletében a természetnek, az a gondolat járjon át mindenkit, hogy jó magyarnak lenni, hangsúlyozta a polgármester. Majd hozzátette, ha nem tér magához Európa, előbb utóbb megtűrt állampolgárok leszünk majd saját hazánkban. Debreczenyi szerint ez a hely most az a találkozási pont lehet a városban, ahol közel kerülnek egymáshoz az emberek.
Debreczenyi János, Brányi Mária, Horváth Zsolt, Navracsics Tibor, Molnár Ernő, Katanics Sándor (balról jobbra)
Az élet misztériuma
Az élet a legalapvetőbb jelenség, aminek részesei vagyunk, de meghatározni, megfogalmazni, definiálni nem tudjuk – mondta Navracsics Tibor ünnepi beszédében. A politikus rávilágított arra a paradoxonra, hogy a mai napig vitatkoznak orvosok és jogászok, mikor is kezdődik és mikor ér véget az élet. Nem tudhatjuk, de az biztos, hogy sosem elszigetelt – kapcsolatokból áll, közösségeket alkotunk. Kapcsolatot kötünk, elválunk, majd újabbakat kötünk. Mindenki élete így lesz egy kicsit a másiké is. Akik megpróbálják szavakba, formákba önteni, azok a művészek. Az olyan művészek, mint Merencsics Tibor – mondta Navracsics. A politikus szerint ez az életfa három olyan gondolatot testesít meg, mely nem ismeri a gyűlöletet, erősíti a szeretetet, az egésszéget és elmélyíti az Istenben való hitet. Felidézte, hogy ez a forrás talán már a magyarok itt járta előtt is itt volt. Nem tudjuk kik éltek itt, milyen közösségek. Örökül hagyták nekünk ezt a helyet, és mi hozzáadtuk nemzeti jelképünket. Mert Pannóniában itthon vagyunk – jelentette ki Navracsics Tibor. Majd azt javasolta, ha valaki megnyugvást keres, búvóhelyet a széthúzás és ellenségeskedés közepette, az jöjjön ide a kádártai életfához. Igyon a forrásból, és üljön le az oszlop tövében, s megtalálja azt.
Az életfát Wesseczki Szabolcs, református lelkész és Isó Zoltán evangélikus lelkész áldotta meg. Az emlékműavatáson ősi, honfoglalás kort idéző ruhákban jelentek meg a magyar múlt tisztelői. S miközben örömtüzet gyújtottak, a Szilaj Dobegyüttes verte az ütemet.
