A Tihanyi Bencés Apátság perjele a költészet napja alkalmából tartott megemlékezésen szerdán, a Laczkó Dezső Múzeumban elmondta, hogy minden igazi művészet életről és halálról beszél, így a hamleti lenni vagy nem lenni kérdés megkerülhetetlen. – A költészetet egzisztenciális kérdések sorozataként is fel lehet fogni, amelyhez szervesen kapcsolódik, hogy az ember szeretné birtokba venni az egész világot. Az ember szeretné megtapasztalni, hogy nincs egyedül a világban – húzta alá a dr. Korzenszky Richárd a költészet erejét és fontosságát.
A perjel hangsúlyozta, hogy az ember teljesség iránti vágya mellett olyan kérdések is felmerülnek, hogy „miért legyek tisztességes, kiterítenek úgyis, vagy miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgyis.” A költészet arról az életről és halálról szól, ami után mind vágyakozunk – mondta, hozzátéve: életünket itt és most éljük, a múltnak háttal.
– A versben egyetemes emberi kérdéseknek kell lenniük, melyeken keresztül egy rendezetlen világban keressük a bizonyosságot, a fényt, az irányt, a rendet. A költészet valójában egy olyan szövet, ahol a harmóniát kereső költők akaratlanul is sokszor egymást idézik – folytatta a perjel, majd kiemelte az emberi lét különlegességét és egyediségét.
Dr. Korzenszky Richárd aláhúzta, hogy a költészet szépségét már a gyerekeknél el kell kezdeni tanítani. – Rá kell nevelni a gyermeket, hogy a versben és rímek harmóniájában felnőttként választ talál majd a gyerekként feltett kérdésekre – zárta gondolatait.
Az ünnepi műsor méltó alaphangulatát Dominek Anna színművész adta meg, aki a megemlékezés alkalmából Reményik Sándor műveiből.
