Megtréfálta az időjárás a veszprémi teátrum munkatársait: egész nap lógott az eső lába, ám jelentős csapadék végül nem hullott. A Színházkertbe meghirdetett rendezvényt végül elővigyázatosságból a színház épületébe költöztették.
A borús előjelek ellenére az időnként gyengén szitáló eső nem tartotta vissza a látogatókat, sőt hallottunk olyan értékelést is, amely szerint ez volt az eddigi legsikeresebb nyílt nap az Óvári Ferenc utcai intézményben.
Való igaz, aki szerette volna megkóstolni a színház munkatársainak süteményeit vagy Oberfrank Pál legendás lecsóját, annak időben be kellett állnia a sorba: a büféből hamar elfogytak ezek a finomságok – az ebből befolyt összeget a színész-árvák megsegítésére ajánlja fel a teátrum.
A későn érkezők talán lemaradtak a lecsóról, de a hangulat a kora esti órákra sem hagyott alább. A máskor csöndes és hűvös előcsarnok még kora este is fülledt és élettel teli volt. A stúdióból az éppen fellépő zenekar produkciója szűrődött ki, az előtérben kisebb csoportokba gyűlve beszélgettek művészek és színházbarátok. Az alkotósarokban a képzelőerejüket szabadjára engedő gyerekek terveztek pompásabbnál pompásabb jelmezeket, a lépcső aljában pedig újabb csoport várt arra, hogy az egy napra idegenvezetővé vált színésznők valamelyike körbevezesse őket az épület máskor elzárt zugaiban.
Barátságos a légkör, egyszerre nem is tűnik olyan nagy költői túlzásnak Oberfrank Pál kijelentése, miszerint a színház és közönsége egy nagy család. Hogy mennyire nagy, arról az igazgató így fogalmazott: „A 16.500 bérletes nézőnk ma Magyarországon óriási szám, nem is beszélve azokról, akik bérlettel ugyan nem rendelkeznek, de egy-egy előadásunkra jegyet váltanak. Ez száz-százhúszezer embert jelent egy évben. Ez egy óriási és összetartó közösség. A mi feladatunk pedig az, hogy ez a nagy család a lehető legmagasabb szinten kulturálódjék és élje meg a közösségi életet.”
Délután a társulat számos programmal szórakoztatta a publikumot. A jelenlévők láthattak részleteket a népszerű SingSingSing produkcióból Módri Györgyi, Keller János, Kőrösi Csaba és Vastag Tamás előadásában; próbára tehették tudásukat a „Dal-turkáló” elnevezésű zenés vetélkedőben, és színpadra lépett két színész-zenekar is, a Hegyi Band a Yetihez és a Harmadik Figyelmeztetés.
Este Farkas István karikatúráiból nyílt kiállítás az épület előcsarnokában – a művész az előző évben a társulat fennállásának ötvenedik évfordulójára szervezett Vastaps beszélgetős estek vendégeiről készített rajzokat. Szintén a Vastaps estek vendégeit mutatja be Varga Róbert könyve, amit a színház jegypénztárában lehet megvásárolni. A kötetet kiadó teátrum a bevételt jótékonysági célra, a fővárosi Jászai Mari Színészotthonnak ajánlja fel.
