A csúszás miatt a módosítások jelentős része nem januártól, hanem februártól lép hatályba. Idetartoznak praktikusan a negatív változások, így a szigorúbb büntetési tarifák. Ebbe a körbe tartozik egyébként a képviselők költségtérítésének 15 százalékos adóztatása is. Lényegében azonnal hatályba lép viszont az öröklési illeték részbeni eltörlése, hiszen az első fokú rokonok húszmillió forintig már a folyamatban lévő ügyeknél is illetékmentességet kapnak az örökölt lakásra és egyéb vagyonelemekre.
A korábbi években megszokotthoz képest két héttel később szavaztak a képviselők az adótörvényekről, a zárószavazásra tegnap késő délután került sor - a megszokott időben benyújtott javaslatot ugyanis visszavonta a kormány, az újat pedig csak október 28-án terjesztette az országgyűlés elé. A javított kiadás összességében nem tartalmaz eget verő átalakításokat, ennek ellenére az egységes javaslat így is 113 oldalas lett.
A
módosítások tartalmaznak némi könnyítést, de javarészt a szigorítások, a
keményebb szankciók jellemzik a változtatásokat. A néhány éve bevezetett
adóhatósági adó-megállapítást hivatott felváltani az egyszerűsített bevallás.
Az alapelv ugyanaz lenne, mint az érdektelenségbe fulladt adamnál – amelyet
tavaly hatezren sem választottak –, vagyis az adóhatóság készíti el az
adóbevallást az adózó helyett, aki a kész dokumentumot postán kapja meg. Csak
míg az adam választásához ki kellett tölteni egy többoldalas jelentkezési
lapot, az új verziónál ilyen extrák nem lesznek - mindössze egy nyilatkozatot kell
tennie. Az adóhatóság június 20-áig küldi meg a bevallást, az esetleges adót
pedig harminc nap alatt kell megfizetni.
Szintén a jövedelemadózást módosítja a természetbeni juttatások 400 ezer
forintos korlátjának eltörlése. Ennek köszönhetően a munkáltatóknak nem kell
külön nyilvántartást vezetniük a nyújtott juttatásokról, ami sok esetben
felesleges adminisztrációtól szabadítja meg a cégeket. A cafetéria rendszerébe
egyébként egy sor speciális jövedelemkorlát van beépítve, vagyis nem jelent
hatalmas kiadást a korlát eltörlése. A kedvezmények körében is lesz változás:
egységesen harmincszázalékos lesz az adókedvezmény, amelyet speciális
sorrendben lehet majd igénybe venni. Idetartozik a háztartással kapcsolatos
szolgáltatások után járó kedvezmény, a nyugdíjpénztári befizetésekhez
kapcsolódó és a tandíjkedvezmény, évi 3,4 millió forintig és legfeljebb
százezer forint összegben.
A javaslat szigorítást tartalmazó részei leginkább keményebb szankciókat jelentenek. Különösen a be nem jelentett alkalmazottak, az ismeretlen eredetű áruk és a számlakímélő tevékenység az, amit sokkal nagyobb bírsággal sújt az új jogszabály. A számlatartás elmulasztása, ami az evásokra is vonatkozik jövőre, például húszszázalékos bírsággal sújtható.
Alapesetben az adóhiány ötven százalékát teszi ki az adóbírság, ám ez az összeg az adóhiány 75 százaléka lesz akkor, ha az bevétel eltitkolása, bizonylat, könyv meghamisítása vagy megsemmisítése során keletkezett. A számla-, nyugtaadás elmulasztása az alkalmazottnak 10-50 ezer forintjába kerül, közvetlen főnökének viszont 500 ezer forint bírságot kell fizetnie. Hasonló, személyesen fizetendő tarifája lesz annak is, ha az alkalmazott bejelentés nélkül dolgozik.
A számlafegyelem és a foglalkoztatás persze nem csak most szigorodik. A számlanyújtás elmulasztása már az idén januártól is jelentős, egymillió forint bírsággal volt sújtható, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásával együtt. Emellett durván szigorodott januártól az üzletbezárás szankciója is. Korábban ez opcionális volt, idén viszont már kötelező. Tavaly az első tíz hónap alatt 1676 üzletet zártak be a revizorok, 374 esetben a nyugtaadás elmulasztása miatt. Az idén 1917 üzletet zárt be az APEH október végéig, ebből 270-et nyugtaadás elmulasztása miatt. Nem változott ugyanakkor a nyugtaadási hajlandóság: tavaly 33 ezer, az idén eddig 38,5 ezer vizsgálatnál 11,5 százalékos volt a bizonylat kiállításának elmaradása.
