Ferenc pápa az első zarándok, aki áthaladt a kereszténység központi bazilikája szentkapuján.
Bíborosok, püspökök és a papság tagjai követték, valamint ötven hívő a világ keresztény közösségei képviseletében.
Ez volt az első alkalom, hogy a szent kapu megnyitásakor egy kínai katolikus is áthaladt a kapun a pápát követve.
A 88 éves, influenza miatt gyengélkedő pápa kerekesszékben nyitotta meg a szent kaput. Nem érintette meg az ajtószárnyakat, ahogyan a 2015-ös szentév megnyitásakor tette, hanem most a szentkapu megnyílt előtte. A pápa néhány másodpercig egyedül ült a szent kapu küszöbén, majd áthaladt rajta. A sötétbe borult bazilikában akkor kapcsolták fel a fényeket, amikor a pápa a főoltárhoz ért. Megszólaltak a bazilika harangjai is.
A bazilikában Ferenc pápa vezette az ünnepi misét közel hétezer résztvevő előtt. A Szent Péter téren huszonötezren kivetítőkön követték a szertartást.
Többször rögtönzött beszédében az egyházfő a gyermek Jézus születéséhez kötődő reményről beszélt, amely egyben a szentév központi üzenete is.
A csodálkozó pásztorok és az éneklő angyalok kíséretében egy szegény jászolban született gyermek azt hirdeti, hogy a "remény nem halt meg, a remény él, és örökre övezi életünket!" - hangoztatta a pápa hozzátéve, hogy "ez az éjszaka, amelyen Isten mindannyiunknak azt mondja, számodra is van remény!"
"Oly sok elhagyott ember és hely van közöttünk. Gondoljunk a gépfegyverrel eltalált gyerekekre, a bombázott iskolákra és kórházakra. Mindannyiunknak szüksége van a remény ajándékára azzal a kötelezettséggel, hogy oda is elvigyük, ahol elveszítették: oda, ahol az életet megsebezték, a várakozást elárulták, az álmokat megtörték" - mondta a pápa.
Megjegyezte, a remény arra buzdít, hogy ne tétlenkedjünk mindennapi megszokásainkban, ne tétovázzunk a középszerűségben és lustaságban. Szent Ágostont idézve azt kérte, az emberek azon háborodjanak fel, ami nem jól megy, és legyen bátorságuk megváltoztatni.
Ferenc pápa ünnepi miséjén megnyitja a vatikánvárosi Szent Péter-bazilika szent kapuját, amelynek keretében elindítja a "Remény zarándokai" mottóval meghirdetett jubileumi szent évet 2024. december 24-én. MTI/EPA pool/Remo Casilli
Ferenc pápa szerint a pásztorok mutatnak példát, akik Jézus születése reményteli éjszakáján nem saját kényelmüktől ellustulva követték az eseményeket, nem hamis óvatosság vezérelte őket, amely azokra jellemző, akik kizárólag saját számításaikat követik, a pásztorok élete összeegyeztethetetlen volt annak nyugodt életével, aki nem emeli fel hangját a rossz ellen és a szegények bőrén elkövetett igazságtalansággal szemben.
A pápa a nyereség logikájától kizsákmányolt anyaföldet említette, a szegény, igazságtalan adósság terhét viselő országokat, mindazokat, akik a régi és az új rabszolgaság rabjai. Azokról beszélt, akik belefáradtak és nem bírják tovább, a magányosok keserűségéről, a bebörtönzöttek üres napjairól, a szegények hideg szobáiról, a háború és erőszak megszentségtelenített helyszíneiről.
"A jubileumi év azért kezdődött, hogy mindenki részesüljön az evangélium reményében, a szeretet reményében, a megbocsátás reményében (..) a remény nem okoz csalódást" - fejtette ki Ferenc pápa.
A misén kínaiul és arabul is imádkoztak. Jelen volt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és kormánya tagjai, valamint az olasz és nemzetközi diplomáciai és kulturális élet képviselői.
A földrészek képviseletében tíz kisgyerek helyezett el virágot a főoltárnál jászolban fekvő gyermek Jézus szobránál: Ausztriát, Dél-Koreát, Egyiptomot, a Fülöp-szigeteket, Indiát, Mexikót, Nigériát, a Szamoa-szigeteket, Nigériát, Szlovákiát és Venezuelát képviselték. Ferenc pápa és a gyerekek a mise végén a Jézuskát a bazilika betleheme jászlába fektették be.
Szerda reggeltől a Szent Péter-bazilika szent kapuja megnyílik a zarándokok előtt. Ferenc pápa délben elmondja karácsonyi üzenetét, majd áldását adja Rómára és a világra.
Hívők népesítik be a vatikáni Szent Péter teret a "Remény zarándokai" mottóval meghirdetett jubileumi szentév megnyitási szertartásának kezdete előtt 2024. december 24-én. MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari
A keresztény egyházban a jubileumi szent év egy különleges időszak, amelyet az Egyház Isten irgalmasságának ünneplésére, a bűnök bocsánatára és a lelki megújulásra hirdet meg. Ezt az időszakot először a római katolikus egyházban vezették be, de más keresztény egyházakban is találhatók hasonló hagyományok. A szent évnek bibliai és történelmi gyökerei vannak, amelyek az izraelita jubileumi évhez kapcsolódnak. Az első jubileumi szent évet III. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban. Azóta a rendes jubileumi szent évet általában 25 vagy 50 évente ünneplik, bár rendkívüli szent éveket is hirdettek már speciális alkalmakra (pl. Ferenc pápa 2015-ben meghirdetett Irgalmasság Éve). A szent év során különleges lelki előnyöket, például teljes búcsút lehet nyerni, ha a hívek megfelelő lelkülettel vesznek részt a kijelölt vallási gyakorlatokban (pl. szentgyónás, szentáldozás, zarándoklat, jótékonykodás). A jubileumi szent év egyik legjellegzetesebb eseménye a római bazilikák szent kapuinak megnyitása. A szent kapu átlépése a hívők számára a bűnbánat és az újjászületés szimbóluma.
Ferenc pápa reményt sürgetett a háborúk, szenvedés, szegénység uralta világban
Reményt sürgetett minden ember életében a háborúk, szenvedés, szegénység uralta világban Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott ünnepi misén mondott beszédében szenteste, amely a jubileumi szentév első eseménye volt.
Ferenc pápa szerint reményre van szükség korunkban, ahol gépfegyverek gyermekek életét oltják ki, valamint iskolákat és kórházakat ér bombatámadás.
Az egyházfő hangsúlyozta, hogy a szentév megkezdésével megnyílt a remény kapuja mindenki számára.
A misén kínaiul és arabul is imádkoztak.
A földrészek képviseletében tíz kisgyerek helyezett el virágot a főoltárnál jászolban fekvő gyermek Jézus szobránál.
