Csak egyike az okoknak, hogy a
támogatási szerződés merőben eltér attól, ami a pályázati kiírásban szerepel.
Az új, összevont állami vagyonkezelő, az MNV Zrt. Vagyonkezelésért Felelős
Igazgatósága a cég fenn állása óta most első ízben készített elő ilyen tartalmú
vagyonkezelői szerződés tervezetet. Részben ezért alakulhatott ki az a helyzet,
hogy a jelenlegi szerződéstervezet vállalhatatlan lett Veszprém számára,
ugyanis olyan plusz kötelezettségeket róna a városra, mely nem csak teljesíthetetlen,
de nem is volna etikus, sőt tán még jogszerű sem – mondta a Helyi Témának Brányi
Mária, városstratégiai tanácsnok, aki a pályázatíró céggel végig a kezében
tartotta az egész projektet. Arról van szó ugyanis, hogy az állami tulajdonban
lévő veszprémvölgyi
apácakolostor romok és a jezsuita templomrom felújítását, rendbetételét
mi vállaltuk magunkra, holott az állagmegóvás állami feladat volna, a
szerződésben foglaltak alapján pedig, még a hasznosításért is nekünk kellene
fizetni.
Az önkormányzat a kötelező állami feladat önkéntes átvállalásával nem
támogatásban részesül, hanem évi 5,5 millió forint kezelői díjra köteleznének
bennünket, és minden későbbi bevételünkből 50%-ot be kell fizetni a magyar
államnak. Ne felejtsük el, hogy az MNV Zrt sem az előkészítésbe sem a
megvalósításba, sem anyagilag sem egyéb kapacitásokkal nem vett részt, csak
tűri, hogy az önkormányzat ellássa helyette az állami feladatot. Ha vállalnánk
ezeket a plusz kötelezettségeket, veszélybe kerülne az egész projekt – mondta
Brányi Mária. Majd azt is megjegyezte, érthetetlen, hogy részesedést kívánna az
állam a bevételből, amikor tudnia kell, hogy a múzeumok, a bemutató termek nem
hogy jelentős bevételt generálnának, hanem veszteségesek. Ezeken kívül is számtalan
olyan apróság is bekerült a szerződéstervezetbe, ami több mint furcsa. Ilyen
például a kezelői beszámoló késése miatt fizetendő 20 ezer forintos napi kötbér.
A tanácsnokasszony levélben fordult az MNV Zrt-hez, és arra kérte őket, hogy vizsgálják felül az érvényesíteni kívánt jogokat. Véleménye szerint ugyanis haszonszerzés a műemlékvédelem terén nem lehet elsődleges cél. Az önkormányzat sem profitálni kíván a projektből, hanem örökségvédelmi feladatainak kíván eleget tenni, és meg kívánja óvni történelmi kincseinket. Úgy ítéljük tehát, hogy az ország egyik államalapítás-kori időből származó egyedi örökségének rekonstrukciója és bemutatása az állam és az önkormányzat közös érdeke. Brányi Mária abban bízik, hogy a további egyeztetéseket követően kikerülnek a vagyonkezelői szerződésből ezek a vállalhatatlan feltételek, mert ha nem, akkor sokat veszíthetünk. Nem csak az egész projektet és történelmi emlékeink megújítására elnyert forrást, hanem azt a jelentős összeget is, amit már eddig az előkészítésre költöttünk.
