Manapság a fiatalok annyi mindent csinálhatnak, amivel eltöltik a szabadidejüket. Nem hozza ez nehéz helyzetbe az iskolát?
Meg kell hagyni, nehéz harcot vívunk. A 21. században a diákok szabadidős lehetőségei korlátlanok, aminek a sport és a zene ihatja meg a levét. A megfelelő programokkal azonban sok fiatal érdeklődését tudjuk felkelteni. Az óvodák és az általános iskolák számára tartott hangszerbemutatók minden évben sikeresek, szerencsére a májusi nyílt napjainkra is szép számmal érkeznek látogatók. A zene nem kötelező, ezzel mi is tisztában vagyunk, így a célunk az, hogy megszerettessük a gyerekekkel. Mindenkinek igyekszünk a képességeinek megfelelő oktatást biztosítani. Azt az irányt választhatják, ami jobban fekszik nekik.
Még akkor is megpróbáljuk kihozni belőlük a legtöbbet, ha kicsit botfülűnek bizonyulnak vagy rossz az ütemérzékük. Emlékszem, 15-20 éve volt egy fiú, aki profikat is megszégyenítő módon tudta imitálni a zenélést. Szerette a zenét, viszont még nem játszott olyan szépen, mint a többiek, így megtanulta, hogy ha koncerten nem fúj bele a hangszerbe, nem rontja el mások játékát. Még a feje is vörösödött néha, úgy koncentrált, hogy valódinak tűnjön, amit csinál. A szülei szörnyen büszkék voltak rá és nekem sem volt érdekem, hogy az illúziójukat elrontsam. Később természetesen ő is kikupálódott.
Hogyan látja a zenészek helyzetét ma Magyarországon? Megélhet valaki ebből a hivatásból?
Sajnos egyre nehezebb. A tehetséges zenészek azonban megtalálják a módját, hogy érvényesüljenek. Sokan alakítanak saját zenekart, akik pedig a főiskolán, egyetemen is zenét tanulnak, tanárként is elhelyezkedhetnek. A legtöbb diák viszont hobbiként tekint a dologra, a céljai közt is más szerepel, a hangszert pedig csak kikapcsolódásképp veszi elő. Olyat is ismerek, aki középkorúként azzal a kéréssel kopogtatott az ajtómon, hogy tubán szeretne játszani. Idén hetedik éve tanul nálunk, mellette pedig az ELTE oktatója.
Sok szabadidős tevékenység fillérekből űzhető, és vannak olyanok is, amik nem kímélik a pénztárcát. Mennyibe kerül ma zenét tanulni?
Ha felnőttként vág valaki bele, nálunk félévente 36 ezer forint tandíjat kell fizetnie. A hangszereket az oktatáshoz mi biztosítjuk, azonban aki szeretne saját felszerelést, bele kell nyúlnia a zsebébe. Ha rézfúvós hangszerekben gondolkodunk, 150-200 ezerért már lehet jó vásárt csinálni, de aki csak a legjobbal éri be, több száz ezres, milliós tételekben is gondolkodhat.
Fellépés a veszprémi karácsonyi vásárban
Milyen módon válogatják ki a legtehetségesebb növendékeket? Mivel segítik őket abban, hogy sikerre vigyék?
Több, mint 800 diák tanul nálunk, a közülük választjuk ki a legtehetségesebbeket, akikkel gyakrabban és hosszabb ideig foglalkoznak az oktatók. Ők az úgynevezett B tagozatosok, akik számára igyekszünk a legjobb feltételeket biztosítani a fejlődéshez. Sokszor szonban a szülők szabnak gátat a sikernek, akik félnek attól, hogy a zenélés a tanulás rovására megy. Ezt viszont mi pont fordítva tapasztaljuk, hiszen aki örömét leli a hobbijában és a hangversenyekről sikerélménnyel tér vissza, annak nő az önbizalma, céltudatosabbá válik, ezt pedig a tanulmányaiban is kamatoztathatja.
Mint minden képességüket, a fiatalok egy idő után a zenére is az ismerkedés eszközeként tekinthetnek. Hogyan látja ön ezt?
Természetesen nincs megtiltva nekik, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki. Szép szerelmek, házasságok köttettek már a zeneiskolának köszönhetően. Voltak, akik egy zenekarban játszottak, mára a gyermekeik is itt tanulnak. Sok iskolában, ha valaki zenélni tanul, nem számít népszerűnek, ez azonban csak előnyére válhat a későbbiekben, ha tudását arra szeretné használni, hogy felkeltse mások érdeklődését.
Ön az iskola fúvószenekarának a karnagya is. Hol találkozhat az együttessel a közönség?
Megfordultunk már sok helyen, bejártuk a környező országokat, Olaszországot, Németországot, Ausztriát, Erdélyt. Itthon sem vagyunk azonban csendben, a karácsonyi és tavaszi hangversenyek, és éves hévízi zenetáborok mindig sok látogatót vonzanak. A Veszprém Aréna megnyitóján is szerepeltünk, a jövőben pedig szeretnénk még több veszprémi fellépést szervezni. 60-70 diák játszik a zenekarban, egyszerre 35-40-en adnak elő közülük. ennyi tekinthető optimálisnak. Sajnos évről évre elég sokan cserélődnek a tagok közül, így valamelyik hangszerből mindig hiány van. Két éve klarinétosokból volt kevés, tavaly pedig trombitásokra lett volna inkább szükség. Hogy az idei év mit tartogat, nem tudhatom, de bízom benne, hogy 2009-ben még több fiatalnak jön meg a kedve a zenéléshez.
