Bár a körzeti megbízottak régóta felelnek a város és a külterületek biztonságáért és járnak el különböző ügyekben, ritkán vagyunk tisztában azzal, pontosan milyen munkát végeznek, és az milyen eredményekkel jár. Hogy pontosabb képet kapjunk, két körzeti megbízottat is felkerestünk, hogy számoljanak be nekünk a munkájukról és a rájuk bízott területről. Kovács Zoltán rendőr zászlós, a Veszprém városi körzetek felelőse a helyi viszonyokról beszélt, Giczi István pedig Barnag, Mencshely és Vöröstó környékéről.
„Egy körzeti megbízott munkája rendkívül összetett, így teljes körű feladatellátást igényel. Ide tartozik a bűnmegelőzés, a prevenció, az idősek, nyugdíjas klubokban élők vagy gyerekek felkészítése, a kapcsolattartás a civil szervezetekkel és önkormányzatokkal, de bűnügyi, szabálysértési, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti feladatokat is ellátunk. Mindig foglalkozunk általánosabb feladatokkal is – pl. keresett személy tartózkodási helyét kell megállapítani hatósági megkeresés alapján” – tájékoztatnak a megbízottak.
Egyfajta kapocsként is szolgálnak a lakosság és a rendőrség között, hisz a lakosság is őket keresheti, ha bármiféle problémájuk akad. Lényegében ők képviselik a rendőrség polgárbarát arcát.
Jelentősen csökkent a bűnözés Veszprémben
Veszprémben a körzeti megbízotti csoport létszáma hiánytalanul feltöltött. Egy-egy fő felel egy-egy városrészért, míg egy további körzeti megbízott az egész várost átlátja. A hatékony munkához azonban minden megbízottnak globálisan kell gondolkodnia.
Kovács Zoltán 2015. április 1-jétől felelt az Egyetemvárosért (ide tartozik az Egry lakótelep, az Endrődi lakótelep és a Hóvirágtelep), 2016. június 1-jétől pedig egész Veszprém alá tartozik. Korábban a Balaton partján szolgált, ahol a legnagyobb munkaterhek a nyári idegenforgalmi szezonban jelentkeznek, ezzel szemben a megyeszékhelyen egyenletesebb a terhelés.
Vannak visszatérő problémák: összefirkálják a garázs ajtaját, a lépcsőházat, vagy este még hangoskodással zavarják a lakók nyugalmát. Ezek kisebb súlyú jogsértések. A közterületi erőszakos bűncselekmények azonban nem jellemzők városunkra, csak elvétve adódnak.
A veszprémi rendőrök abból a szempontból is kiváltságos helyzetben vannak, hogy az energiájuk jelentős részét a bűnmegelőzésre tudják fordítani: tavaly elindult a „Házhoz megyünk!” program, évek óta sikeresen segítik a gyerekeket, a fogyatékkal élőket, a külterületen élőket, a motorosokat a nyári időszakban, zajlik az iskola rendőr program, a D.A.D.A, az ovizsaru program, rendszeresen szerveznek KRESZ versenyeket is, szórólapokat osztanak a járókelőknek, hogy ne hagyják az értékeiket a parkoló autóban, a kora tavaszi - késő őszi időszakban fokozottan odafigyelnek a lakásbetörésekre is – szerencsére ezek száma is elenyésző, az elkövetők felderítésében pedig nagyon szép sikereket értek el. Szorosan együttműködnek az önkormányzattal és a polgárőrséggel is, havonta rendeznek közös ellenőrzéseket, szolgálatokat is, amelyek alkalmával pl. a turisztikailag frekventált helyeket (állatkert, Gulya-domb, Csatár-hegy) is felkeresik.
A sok befektetett energiának meg is van az eredménye: 2010-től 2015-ig jelentős mértékben csökkent a bűncselekmények száma, a helyi rendőrség pedig rendre vezető pozícióban végez a megyeszékhelyek között.
Települések, ahol a megelőzésé a főszerep
Mencshely, Barnag és Vöröstó. Három Veszprém környéki falu, ahol az elmúlt 5 évben az elkövetett bűncselekmények száma egészen csekély. Az eredménynek több összetevője is van, ezek közül egyik a rendőrségi körzeti megbízottak munkájában rejlik – mondja Giczi István, aki 2007 óta lát el körzeti megbízotti feladatokat a településeken.
Giczi István
A nagyvázsonyi székhelyű régióhoz összesen 10 település tartozik, ahol négyen felelnek a településekért, többen többért is. Giczi István a csoportvezető, aki elmondta, hogy Barnag, Mencshely és Vöröstó „a béke szigetei”, évről-évre alig történik itt bűncselekmény.
Veszprémhez képest szinte elenyésző a bűncselekmények száma. Sajátos a lakosság összetétele is, a nyugdíjasok mellett a parasztházakat felvásárló külföldiek belgák, németek és hollandok laknak.
Az elkövetések alacsony számához Giczi szerint az is hozzájárul, hogy a falvakban élő emberek más beállítottságúak, mint azok, akik városokban élnek. Falun még él az a szokás, hogy ha a szomszéd tehene lelegeli a répámat, akkor ad cserébe 5 kilót. Ha akad is valami probléma, azt igyekeznek egymás közt lerendezni”- mondja.
Ettől függetlenül a körzeti megbízottak is folyamatosan dolgoznak: ellenőrzik a szőlőterületeket és a pincéket, felkeresik a félreeső tanyákat, erdészekkel és polgárőrökkel egyeztetnek, valamint rendezvényeket biztosítanak. Ha napközben bejön valami, vagy az állampolgárok kérnek segítséget, annak járnak utána - meséli Giczi István, aki szerint szerencsés és biztonságos körzet az övé, amelynek egyik eleme a lakossággal való személyes kapcsolattartás.
