Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 19. József
Veszprém
6°C
2024. március 19. József
Veszprém
6°C

A három pásztor és a nagyothalló öreg esete a Szent Családdal

2021. december 20. 16:10
Veszprémben és a környéken sokat hallunk a közösség erejéről, s az adventi készülődés közben is érezzük: nem csak a családdal, a barátokkal tudjuk megélni az ünnepvárás szépségét. Mégis, néhány karácsonyi szokást örömteli lenne újra feleleveníteni, hogy még inkább érezzük az összetartást. Ilyen a betlehemezés is.

A családi fotóalbumban őrzünk néhány képet régi óvodai karácsonyokról: néhányan közülünk pásztorsubában állnak, más a betlehemi csillagot imitálja, aztán ott vannak a keleti bölcsek is, no meg persze a Szent Család. Az ünnepi készülődés jegyében mi is előadtuk a betlehemi játékokat, igaz, már akkor, 25 évvel ezelőtt is csupán óvodai keretek között.

A régi falusi időkben ez még nem így volt: akkor még nem egy teremben voltunk összezárva, s a szokás sem csak abból állt, hogy felállítottunk egy betlehemi jászolt a templom előtt – amire manapság leginkább szorítkozunk betlehemezés címszó alatt.

Fotó: Fortepan, 1942 (Adományozó: Miklós Lajos)Fotó: Fortepan, 1942 (Adományozó: Miklós Lajos)

Annak idején igazán megadták a módját a paraszti betlehemezésnek: a falusiak házról házra jártak, előadva Szűz Mária és Szent József szálláskeresését, a kisded Jézust meglátogató háromkirályok és a pásztorok történetét. Az előadás egyszerre volt szórakoztató és meghitt, s közben igazán érezhette az ember, hogy a közösség része, figyelnek rá: a betlehemezők vidámságot és ajándékokat vittek a meglátogatott házba, amiért cserébe megvendégelték őket.

Érdekesség egyébként, hogy bár a betlehemezést színtisztán keresztény szokásként tartjuk számon, valójában pogány népszokásokkal nyerte el mai formáját. Természetesen a pogányok nem Jézus születését ünnepelték, hanem a sötétség felett győzedelmeskedő fényt (amelyet azért a keresztény ünnep is jelképez szimbolikusan), a házakat hangoskodva járó jelmezes alakok pedig az ártó, gonosz szellemeket igyekeztek elkergetni.

Fotó: Fortepan, 1923 (Adományozó: Göcseji Múzeum)Fotó: Fortepan, 1923 (Adományozó: Göcseji Múzeum)

A betlehemezés később aztán főleg a paraszti kultúrában, a falvakban terjedt el – idehaza a 19. században honosodott meg, ám tájegységenként egy kicsit eltérő formában adták elő. A Dunántúlon például gyakran bábokkal adták elő a betlehemi történetet – innen a bábtáncoltató betlehemezés elnevezés, mely főleg a Balaton és Esztergom környékén, illetve a Felső-Tisza vidéken terjedt el –, míg Erdélyben a pásztorok is álarcot viselnek.

Gyakran a jelenetek előadásában is volt eltérés. A betlehemezés része lehetett például a Heródes-játék is, amely szerint a napkeleti bölcsek találkoznak Heródessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti őket, hogy kerüljék el őt, s adott esetben Heródes bosszúját beemelik a játékba. Ezek a jelenetek aztán néhol önállósultak is, s a betlehemezők többször is látogatást tettek a falulakóknál az adventi-újévi időszakban: előbbi alatt a szálláskeresést adták elő, míg utóbbi időszakban, vízkeresztkor a Heródes-jelenetet.

Fotó: Fortepan, 1942 (Adományozó: Miklós Lajos)Fotó: Fortepan, 1942 (Adományozó: Miklós Lajos)

A betlehemezés azonban többnyire a szórakoztatásról szólt, és a főszerepben nem is annyira a Szent Család állt, hanem a három pásztor a nagyothalló öreggel, aki mindent félreért és folyamatosan visszakérdezget. Ők azok, akik tréfás párbeszédeken keresztül elmesélik Jézus születését is – ehhez egyébként egy templom alakú jászol is dukált, amit két angyalnak öltözött szereplő cipelt.

Ma már ez a hagyomány sajnos többnyire kikopott az életünkből, s csak a kisebb falvak tartják magukat (nagyobb helyeken, városban nyilván logisztikai okokból nehezebb is lenne megtartani a hagyományos betlehemezést), de a szokás jobbára itt is iskolai, óvodai előadások formájában él tovább. Két évvel ezelőtt Nagyvázsonyban azért újra nagyobb lendületet kapott a betlehemezés: a Kinizsi várnál tartott, Szeles József által rendezett zenés műsorban a település apraja-nagyja, óvodások, iskolások, nyugdíjasok, a férfidalárda, a női dalkör tagjai, lovasok, valamint élő állatok is szerepet kaptak, ezzel pedig a Kárpát-medence legnagyobb élő szereplős betlehemi játékát sikerült összehozni.

Bertalan Melinda
további cikkek
Rockzene történelmi környezetben Rockzene történelmi környezetben Harmincnál is több zenekar ad élő koncertet az idei Rock Palota Fesztiválon, amelyet június 14-én és 15-én rendeznek meg Várpalota történelmi központjában, a Thury-várnál. A kétnapos, ingyenes rockzenei rendezvényen olyan országos hírű bandák is fellépnek, mint a Mobilmánia vagy épp az Akela. ma 9:34 Pannon Várszínház: írók története a színpadon; világpremier a Bestseller Pannon Várszínház: írók története a színpadon; világpremier a Bestseller Március 13-án tartották annak a Peter Quilter darabnak a sajtótájékoztatóját, amelynek előbemutatójára készül a Pannon Várszínház. A műnek kétféle verziója van, egy hatszereplős, valamint egy háromszereplős, utóbbit még soha senki nem játszotta. A Pannon Várszínház tehát világpremierre készül, az előbemutató március 23. 2024. március 16. 21:20 Jászai Mari-díjat kapott Kőrösi Csaba a Veszprémi Petőfi Színház színművésze Jászai Mari-díjat kapott Kőrösi Csaba a Veszprémi Petőfi Színház színművésze A hírről a színház is beszámolt, amiben az egész társulat gratulál Kőrösi Csabának. 2024. március 14. 22:25 Nyáron ismét kinyit a Gyárkert Gyárkert Nyáron ismét kinyit a Gyárkert Porga Gyula polgármester a közösségi médiában erősítette meg, hogy idén nyáron sem maradnak koncertek és rendezvények nélkül a veszprémiek a Gyárkertben. 2024. március 14. 19:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.