Bezzeg régen egészen más volt, volt tél, volt hó és fehér volt a karácsony is – lehetett hallani főként az idősebb korosztály sommás véleményét. Visszatekintve az elmúlt évtizedek teleire azt kell mondanunk, hogy sokak emlékezete hiányos. Régen sem volt minden tél havas és szokatlanul hideg, és a karácsonyok is inkább feketék voltak, mint fehérek. Ennek az is lehet az oka, hogy emlékeinkben jobban megmarad egy átlagtól eltérő téli időjárás, mint a jellegtelen, amiből nincs mire emlékezni.
Ahhoz, hogy fehér legyen a karácsony, legalább két feltételnek teljesülnie kell. Legyen kellően hideg ezeken a napokon, legyen csapadék és az hó formájában hulljon. Ezek a feltételek az utóbbi években kevésbé teljesülnek. Teleink (köszönhetően a globális éghajlatváltozásnak) egyre enyhébbek. Visszatekintve az elmúlt kilencven évre azt tapasztaljuk, hogy az átlagos téli középhőmérséklet 2,5 C-fokkal lett melegebb. Ennek következménye, hogy a hóesés helyett eső esik, illetve a lehullott hó hamarabb elolvad. 2000 óta a tél középhőmérséklete 2 – 4 fokkal az átlag felett alakult, enyhék a telek.
A téli középhőmérsékletek eltérése a sokévi átlagtól Veszprémben (a sokévi átlag: 0,5 C-fok)
Hasonló tendenciát és melegedést mutat a december középhőmérsékletének alakulása is, ugyanakkor az egymást követő decemberek szélsőséges eltérést mutatnak. Az 1991 – 2020-as időszak alapján december átlagos középhőmérséklete +0,4 C-fok. Az elmúlt 90 évben a szélsőséges eltérések mínusz 5,2 C-fok (1933.) és +4,1 C-fok (1934.) között szóródtak. A negatív csúcsot tartó hónapban, 1933 decemberében 20-áig volt rendkívül hideg, a napi középhőmérsékletek általában mínusz 7 és mínusz 10 C-fok között alakultak, de 4-én ez az érték mínusz 12,2 °C-nak adódott. A kemény hideg kialakulását elősegítette a vastag hótakaró, a hónap folyamán hatszor havazott, másodikától tartós hótakaró alakult ki, 18-án a hótakaró vastagsága elérte a 37 centimétert. December 9-én és 10-én reggelre mínusz 16,2 °C-ig süllyedt a hőmérséklet. A hónap során 30 fagyos nap volt, 13 napon csökkent a hőmérséklet mínusz 10 °C alá és három napon mínusz 15 °C alatti értéket mértek.
A decemberek középhőmérsékletének eltérése a sokévi átlagtól Veszprémben (a sokévi átlag: 0,4 C-fok)
Az éghajlati megfigyelések szerint decemberben a napi középhőmérséklet fokozatosan csökken, a hónap elején ez 1,6 C-fok, 16-án csökken fagypont alá, és a hónap utolsó napján a napi középérték átlaga mínusz 1,5 C-fok. Ebből az következik, hogy a hónap utolsó dekádjára jellemző az az idő, amikor a lehullott hó megmaradhat. Természetesen csak akkor, ha hull csapadék. Térségünk éghajlatának jellemzője, hogy a téli hónapok csapadéka az évszakok között a legkisebb. A téli csapadék mennyiségének változása térségünkben enyhe csökkenést mutat, a december átlagos mennyisége 38 mm.
A decemberi középhőmérsékletekből már sejteni lehet, hogy mely években, évtizedekben lehettek kedvezőbb hőmérsékleti feltételek a fehér karácsonyok kialakulására, ugyanakkor egy alacsonyabb decemberi átlagból még nem következik, hogy karácsonykor is kellően hideg időjárás uralkodott. Gyakran fordult elő (mint az idei évben is várató), hogy éppen karácsony előtt enyhült meg az idő, vagy éppen az enyhe hókezdet után vált zorddá az időjárás. Következő táblázatunk a karácsonyi három nap (24., 25. és 26.) középhőmérsékleteinek átlagát mutatja.
Az átlagos középhőmérsékletek karácsonykor Veszprémben (december 24., 25., 26.)
Karácsonykor a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat. A középérték mínusz 9 és + 7 fok között alakult az elmúlt 90 évben. Hidegebb karácsonyok jellemezték az 1930-as, 1960-as és különösen az 1990-es éveket, valamint a 2000-es évek elejét. A leghidegebb karácsony Veszprémben az 1998-as volt mínusz 8,9 C-fokos középértékkel, ezt követi holtversenyben az 1961-es és 1962-es karácsony mínusz 8,1 C-fokos értékkel. A hideg mellett szép számmal fordultak elő minden évtizedben enyhe karácsonyok is, de 2010 óta csak enyhe karácsonyokat jegyeztünk fel, a középhőmérsékletek általában +3 és +5 fok között alakultak.
Éghajlati visszatekintésünkben megvizsgáltuk, hogy a három karácsonyi napon volt e hótakaró és ha igen, mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság (reggel 7 órakor mért adat) az ünnep alatt. Ahogy az ábrából is látszik a legnagyobb hóvastagságot 1943-ban jegyezték fel, amikor 43 cm hó borította a várost. 25 centiméternél magasabb volt a hó 1963-ban és 1969-ben. 20 centiméter, vagy attól kissé magasabb hó borította Veszprémet 1970-ben és 1975-ben. Az utolsó mérhető hótakaró 2012-ben fordult elő 4 centiméteres vastagsággal.
A veszprémi Ányos Pál utca az Óváros térről nézve 1940-ben. A kép adományozója: Karabélyos Péter.
Kiadós, 25 – 30 cm-es hóról szólnak a feljegyzések 1969 karácsonyáról és a következő évben – 1970-ben ‒ is 5 cm hó borította a talajfelszínt. Az újabb havas karácsonyra 8 évet kellett várni annak ellenére, hogy decemberben többször is havazott, de a hóréteg egyszer sem maradt meg az ünnepekig. 1978 karácsonyán is csupán 1 – 2 cm hó borította a talajfelszínt, de az ünnep fehér volt. Az újabb fehér karácsonyra 1981-ig kellett várni, 7 – 12 cm-es hóréteggel, majd 1986 következett 1 – 3 cm-es hó vastagsággal. Ismét újabb hosszú szünet után 1994-ben 1 – 2 cm-es hó volt.
Érdekesen alakult 1995 karácsonya. Ekkor december elején és közepén számottevő havazások voltak, a hóréteg vastagsága december 15-én meghaladta a 60 – 65 centimétert, aztán ez a tetemes mennyiség karácsonyig szinte teljesen elolvadt, alig maradt néhány folt mutatóba. 1996-ban 13 – 16 cm, 1998-ban 5 cm hóról szólnak a feljegyzések. Érdekes, hogy 1993-ban is korán beköszöntött a tél, november végén, december elején 55 – 60 cm hó borította térségünket, de az erőteljes enyhülés hatására december 15-re valamennyi hó elolvadt.
A legnagyobb észlelt hóvastagság Veszprémben, karácsonykor (december 24 – 26.)
Következő ábránk azt mutatja, hogy az egyes évtizedekben a karácsonyi napok közül hányszor fordult elő hótakarós nap, amikor legalább 1 centiméteres összefüggő hóréteg borította a tájat. A legtöbb hótakarós nap egy évtizeden belül a karácsonyi napokon az 1960-as években fordult elő, ekkor 14 hótakarós napot jegyeztek fel. A 60-as évek mellett az 1990-es és 2000-es években volt még az ünnepek alatt gyakoribb hótakaró. Az utóbbi évtizedben mindössze két hótakarós napot jegyeztünk fel.
A karácsonyi hóréteg nem feltétlenül a karácsonyi napokon történő havazásból származik. Mint ahogy több évben is volt rá példa, korábbi havazásból is maradhat hó, ha a hőmérsékleti viszonyok ezt lehetővé teszik. Sajnos az utóbbi évek jellemzője, hogy a karácsony előtt lehullott kevéske hó csak kérész életű, nem tart ki az ünnepekig. Ez is a globális éghajlatváltozás egyik, kevésbé előnyös következménye.
Veszprémi kilátás a Viaduktról a Várra 1948-ban. A kép adományozója: Karabélyos Péter.
Havas karácsonyról beszélünk akkor is, ha hótakaró ugyan nem borítja a tájat, de az ünnep valamely napján havazott (engedékenyebben havas eső esett). A hóeséses napok előfordulása nagy hasonlóságot mutat a hótakarós napok előfordulásával. Ebben is az 1960-as évek vezetnek, míg az utóbbi évtizedben két havazásos napról szólnak a feljegyzések, bár nem volt gyakori a hóesés az 1970-es években sem.
Összefoglalva elmondható, hogy térségünkben a fehér karácsony nem tekinthető gyakorinak, még az igazán havas 60-as években is az ünnepnapok kevesebb mint 50 százalékában borította hó a talajfelszínt. Annak valószínűsége, hogy szenteste havazzon térségünkben 9 százalék, 25-én 12 százalék és 26-án 16 százalék. Az elmúlt 90 év átlagát tekintve térségünkben havas (hótakarós vagy hóeséses) karácsony 5 – 7 évente fordul elő, bár ez az érték a globális éghajlatváltozás (felmelegedés) miatt nőni fog. Lehet, hogy néhány év múlva azt a kérdést kell feltennünk, lesz-e még fehér karácsonyunk?
Hótakarós napok száma Veszprémben, karácsonykor (december 24 – 26.)
Hóeséses napok száma Veszprémben, karácsonykor (december 24 – 26.)
Kovács Győző
