– Tisztán látszik, hogy a 2010–2014-es ciklus legnehezebb költségvetése a 2011-es, mert a kötelező elemeket végig kell vinnünk, ám a változásokhoz szükséges átalakításokat még nem tudtuk végrehajtani – mondta Porga Gyula polgármester a város a 2011-es költségvetési tervével kapcsolatban.
– Többször nyilatkozta lapunknak, hogy a fejlesztési koncepcióhoz kell rendelni a költségvetést, viszont a költségvetés határozza meg a koncepció megvalósulását. Ez a gondolat a most készülő költségvetés kapcsán pontosan hogyan realizálódik?
– Meglátásom szerint a városi költségvetés ugyanolyan, mint egy veszprémi háztartás költségvetése. Mindkettőnek létezik bevételi és kiadási oldala: a családok is meghatároznak különböző stratégiákat, elérendő célokat, és a döntések után a havi pénzösszeg elosztását ehhez igazítják. Ha szükséges, akkor előtakarékoskodnak, illetve ha elengedhetetlen, akkor a havi kiadásoknál szerepeltetik azt az összeget, amely a hitel törlesztéséhez szükséges. A koncepció elkészítésekor az önkormányzat hasonlóan jár el. Léteznek folyamatosan jelentkező költségek, amelyek mellett meg kell határozni, mit szeretnénk fejleszteni, milyen jövő felé haladunk. A költségvetés szerkezetét ezekhez a tervekhez igazítjuk – mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A jövő felé az út az éves költségvetéseken keresztül vezet. E logika szerint a 2011-es az alapozás költségvetése, hiszen az intézményrendszer működésének átalakítása 2011-ben történik majd meg, illetve ebben az esztendőben olyan intézkedéseket fogunk megtenni, amelyek hosszú távon jelentős bevételeket biztosítanak majd az önkormányzatnak.
– Lesz idén nagyobb változás a költségvetés főbb vonalaiban, szemléletében?
– A mostani költségvetés nagyon keskeny mezsgyét biztosított a döntéshozóknak, hiszen számos kötelező tétel található benne. Ilyen a hiteltörlesztés, a jelenlegi formában működő intézményrendszer fenntartásának költsége, az éveken átnyúló támogatások összege, valamint a két nagy projektünk – hulladék-kezelő és a csatornázás – költsége. A bevételi oldalon az állami normatíva adott. Emellett vannak pontosan nem meghatározható, bizonytalan összegek: az illetékbevétel az ingatlanpiaci mozgásoktól függ, illetve bízunk abban, hogy az adóbevételek emelkednek az elmúlt évekhez képest. Tisztán látszik, hogy a 2010–2014-es ciklus legnehezebb költségvetése a 2011-es, mert a kötelező elemeket végig kell vinnünk, ám a változásokhoz szükséges átalakításokat még nem tudtuk végrehajtani. Ezért mondtam azt, hogy nagyon szűk az a mezsgye, ahol megpróbálhatunk racionalizálni. Az ésszerűsítés és takarékoskodás mellett 35 millió forinttal megemeltük az önkormányzat által biztosított – és évek óta változatlan – sporttámogatásokat. Ez egyfajta üzenet is: bármilyen nehéz helyzetben vagyunk, igyekszünk az egyesületek által végzett magas színvonalú munkát segíteni.
– Milyen átalakítások szükségesek a 2011-es évben ahhoz, hogy jövőre új szemléletű költségvetés születhessen?
– Két folyamatot kezdünk el az alapozás évében. Elsősorban csökkenteni kell a kiadásokat, muszáj racionalizálni az önkormányzati intézményrendszer működtetését. Nagyon alaposan és gondosan kell terveznünk, hiszen olyan modellt kell fölállítani, amely hosszú tárva biztosítja a takarékos üzemmódot és a magas színvonalú szolgáltatást. Eközben el kell érni, hogy hosszú távon a bevételünk is folyamatosan emelkedjen, ennek feltételrendszerét ki kell alakítani. A költségvetésben már szerepelnek ehhez kapcsolódó elemek: az ipari parki infrastruktúra megvalósításának egyes tételei már a mostani büdzsében is megjelennek, de az elkövetkezendő időszak feladata a források feltérképezése, feltárása és bevonása. Az ipari parki fejlesztés munkahelyeket jelent a veszprémieknek, az önkormányzatnak pedig plusz bevételt tud biztosítani.
– Melyek a költségvetés legneuralgikusabb pontjai?
– Az intézményrendszer viszi el a legtöbb pénzt, ezért a szűk mozgástér mellett az intézményi költségvetésből kell lefaragnunk. Átcsoportosítottunk, elvettünk jelentős forrásokat – a nemzetközi kapcsolatokra, a marketingre fordított összegeket visszafogtuk –, csökkentettük az önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat, támogatásokat. Összességében elmondható, hogy ezen a területen szinte minden tételnél kisebb szám áll, mint a 2010-es költségvetésben.
– Hogyan alakul a hitelállomány?
– Sajnos növelni kellett a hitelfelvételünket, a tavalyi szinthez képest 200 millió forinttal több hitelre van szüksége az önkormányzatnak, de a jelenlegi helyzetben ezt egyszerűen nem lehetett elkerülni. Az elkövetkezendő négy év feladata, hogy megállítsuk az adósságspirált, és megakadályozzuk a város további eladósodását. Ehhez végre kell hajtani az intézményrendszer átalakítását, a működés racionalizálását. A 2011-es évben 3,2 milliárdos likviditási hitelre szándékozunk szerződést kötni, a fejlesztési hitel előreláthatóan 1,5 milliárd forint lesz. A teljes adósságállományunk 2010-ben 8,4 milliárd volt, ám a mostani új hitelek nem azt jelentik, hogy az adósságunk 13 milliárdra nő. A likviditási hitel esetében folyamatosan fizetünk vissza, így aztán hullámzik az adósságállomány, ráadásul a likvid hitelnél eldönthetjük, mennyit hívunk le az előre meghatározott keretösszegből. Fontos, hogy Veszprém ezzel az adósságállománnyal a megyei jogú városok között a középmezőnybe tartozik, több város nálunk sokkal jobban el van adósodva. Ez abból adódik, hogy kötelező állami feladatokat látnak el az önkormányzatok, ám nem kapják meg hozzá a szükséges forrásokat.
– Ön szerint mikor juthat el az önkormányzat addig, hogy hitelfelvétel nélküli költségvetést alkosson?
– Hiszem, hogy az adósságspirált – amiben benne vagyunk – helyben meg tudjuk állítani; az intézményátszervezést, a fejlesztéseket véghez tudjuk vinni, és így gátat szabunk az eladósodottságunknak. Ám ahhoz, hogy a gödörből elinduljunk fölfele, mindenképpen szükséges a kormányzati akarat, az önkormányzati finanszírozás áttekintése, az önkormányzati rendszer felülvizsgálata. Biztos vagyok abban, hogy 2012-ben már kevesebb működési hitelt kell felvennünk, mint az idén – ezt elérendő célnak is tekintem.
– Milyen olyan feladat vár az elmondottakon kívül az önkormányzatra a 2011-es évben, amely hatással lehet a 2012-es költségvetésre?
– Különböző folyamatokat indítunk el 2011-ben. Veszprém nagyon komoly intézményhálózattal rendelkezik, amely számos közfeladatot lát el kulturális, szociális és oktatási területen. A városban élőknek pedig vannak elképzeléseik, hogy mitől érzik, éreznék jobban magukat Veszprémben – és az intézményrendszer által biztosított szolgáltatások nem mindig elégítik ki az igényeiket. Olyan fejlesztést próbálunk megvalósítani, amely ezeket a lyukakat betapasztja. Definiálni kell a hiányt, emellé felépíteni azt a civil erőt, amely biztosítja a szükséges szolgáltatásokat.
Meg kívánjuk valósítani a családbarát önkormányzatot, és ehhez elengedhetetlen a Veszprémben jelen lévő civil erő bevonása is. A magyar és a veszprémi társadalom gerincét a családok adják, ezért fontos, hogy a családok jól érezzék magukat városunkban, tudjunk biztosítani számukra olyan plusz szolgáltatásokat, amelyeket az intézményrendszer nem képes. Nem csak arra gondolok, hogy könnyen lehessen közlekedni babakocsival a városban, és hogy a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán legyen papír és ceruza a gyerekeknek, a mosdójában pedig pelenkázó – hanem meghatározó gazdasági lépésekre is szükség lesz: például elő kell segíteni a kisgyerekes anyák munkába állását. A napi négy és hat órás, esetleg a távmunka lehetőségének megteremtése is szerepel a céljaink között. Nagy foglalkoztatóként elsőként a saját intézményeinkben fogjuk bevezetni, azt szeretnénk elérni, hogy a városban található magáncégek is vegyék át ezt a fajta gondolkodást. Nagyon fontos, hogy stabil költségvetésünk legyen, de egy várost nem feltétlen azért szeretnek a lakók, mert mindent megkapnak ingyen. A családi összetartozás minősége sem a bevételek nagyságával egyenesen arányos. Egy közösség is így működik. Lényeges az anyagi biztonság, de van, ami még ennél is fontosabb.
