Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A pannon táj meséi

2011. április 6. 8:54
Bognár Zoltánra emlékeztek a Lovassy László Gimnáziumban az ünnepi 300. tanév rendezvénysorozatában.


Asztalos István

Bognár Zoltán művész-tanár életútját volt kollégája, Asztalos István idézte fel. Párizsban született, Pesten tanult, Vörösberényben telepedett le, Veszprémben tanított. A rövid életút jól jelzi, hogyan közelítette meg és találta meg igazi otthonát, a bakonyi, balatoni tájat. Azt a területet, ahol jól érezte magát, ahol otthonra talált, amelynek meséit, történeteit, legendáit feldolgozta. Számára ez volt a „Világ”. Telis-tele izgalommal, szépséggel, élménnyel. Megérezte, és feldolgozta a táj üzenetét. Azt az üzenetet, amely a római légiók idejében kezdett íródni, aztán a vándorló gótok, gepidák, a honfoglaló magyarok továbbírták, és a ma itt élők folytatják.

Bognár Zoltán a maga népies motívumaival – mely nem nélkülözi a humort, a drámaiságot – a Bakony, a Balaton megörökítőjévé vált. Igaz, nem a szó legszorosabb formájában. Hiszen ő nem a tájat, hanem annak szellemiségét festette meg műveiben. A Tavaszünnep, A bakonyi betyár halála, A tihanyi kecskekörmök legendája a táj üzenetét hozzák el hozzánk Bognár Zoltán átiratában.

Élete utolsó szakaszában arcképsorozatot készített hatvan íróról, zenészről. Az arcképek nem az adott pillanatot rögzítik, hanem az egész életutat, sorsot foglalják magukba. Ez a sorozata jól mutatja, a művészt nem a felszín érdekelte, mindig mélyre ásott, mindig megmutatta az „egészet”.

A művészet mellett nagyon fontosnak tartotta a tanítást. Évtizedekig a Lovassy Gimnázium tanári karának tagja volt, akire még az idősebb tanár kollégák emlékeznek. Asztalos István (http://300ev.lovassy.hu/download/bognar_zoltan_terem.pdf) megemlékező írásában így emlékezett rá: „Tudtuk róla, természetesen tudtuk, hogy művész, de a maga hírét soha nem terjesztette közöttünk. Nem voltak pózai, csendes méltósággal viselte a tehetséget, a hírt is, ami személyét övezte. Nem szerénység volt ez, inkább a dolgok belső rendje. Bognár Zoli bácsiban tisztán, elrendezetten élt a világ, és ebben a világban tisztán, görcsök és szorongások nélkül látta önmagát. Művész volt, ahogyan más ács vagy juhász vagy repülő: úgy hozta létre képeit, ahogyan mi lélegzetet veszünk.”

De minden emlékező szónál többet mondanak róla képei, melyeket megtekinthetünk a Lovassy Gimnáziumban.

Pethő Imre
Kovács Bálint
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.