A Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozások szolgálatáért működik, ők pedig szeretnek konkrétumokat hallani, hogy ezekhez tudják igazítani üzleti stratégiájukat. Éppen ezért a kamara kiemelt feladatának tekinti, hogy egyfajta hídként közvetítse az igényeket a döntéshozók felé, visszafelé pedig releváns információkkal szolgáljanak az üzleti élet szereplőinek, többek közt a szakképzés helyzetéről, hiszen a ma szakképzése a holnap gazdaságát jelenti. Mindezt Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta pénteken délelőtt, az általuk szervezett szakképzési fórum megnyitóján.
A fórumot azért hívták össze, hogy a régió legnagyobb munkáltatóival közösen vitassák meg a szakképzés és munkaerőpiac aktuális kihívásait, a vállalkozások igényeihez igazodó oktatási struktúrák kialakítását, valamint a duális képzés hatékony fejlesztési lehetőségeit. Erről pedig személyesen a Nemzeti Szakképzési és Foglalkoztatási Hivatal elnökétől, Dr. Magyar Zitától tájékozódhattak a helyi vállalkozások képviselői.
Az NSZFH elnöke előadásának elején bemutatta, hogy a hazai szakképzésben milyen átalakulás ment végbe 2019-től kezdve, amikor meghirdették a Szakképzés 4.0 stratégiát. Ehhez kapcsolódóan új jogszabályokat kellett alkotni, valamint az oktatási rendszert is ehhez kellett igazítani.
Mostanra kikristályosodott, hogy a három legfontosabb cél, amit a szakképzésben el kell érni az a karrierlehetőség biztosítása a fiataloknak, a naprakész és felkészült pedagógusok részvétele az oktatásban, valamint a vonzó iskolai környezet.
Dr. Magyar Zita szerint hazánkban még mindig elsősorban iskolát és nem pedig képzést választanak a fiatalok, holott az általános közérzetre és a motivációra is sokkal jobban hat az, ha valakit inkább a képzésirány vezérel.
A szakképzés megreformálásában ezért is az iskolarendszert is úgy alakították át, hogy onnan egyenes kimenetel lehessen akár a munkaerőpiac, de ugyanúgy a felnőttképzés is.
Az előadásában az NFSZH elnöke bemutatott egy érdekes munkaerőpiaci kutatást is, ami a top 10 munkavállalói készséget kutatta, amire a cégek legszívesebben alapozzák HR-tevékenységüket.
Ezek alapján jelenleg az élen olyan kompetenciák vannak, mint a kreatív gondolkodás, a megfelelő motiváció és önismeret, vezetői készségek, ezután pedig rögtön a technológiai felkészültség jön, többek közt a mesterséges intelligencia ismerete. Ugyanakkor háttérbe szorultak olyan tényezők, mint például a csapatmunkára való képesség.
A fórumon az előadásból az is kiderült, hogy ma Magyarországon jelenleg az informatika, a turizmus és a gépészet, valamint építőipari szakképzések számítanak a legkeresettebbeknek.
