A klasszicizmus Franciaországban bontakozott ki a 17. században. Jelölésére gyakran a neoklasszicizmus elnevezést is használták. A 18. század közepén a barokkal, különösen annak késői stílusfázisával, a rokokóval szembeni művészeti törekvésként jelentkezik, az artisztikus intimitással szemben józan, nagyszabású, racionális művészetet hirdet. Mintaképe az antik művészet, és az érett reneszánsz. A felvilágosodás korának művészi stílusa.
A klasszicizmus visszatér a görög és római művészet tiszta egyszerűségéhez. Hasonlít a reneszánszhoz a humanista és az antik kultúrát utánzó eszmeiségében. Ugyanakkor merev szabályokhoz kellett igazodnia a művésznek, melyhez nagyfokú műgond, a formai tökélyre való törekvés járult.
Társadalmi alapja az abszolutizmusban kialakult polgárság és nemesség közötti erőegyensúly és az uralkodó tisztelete.
Klasszicista művészet címmel dr. Széphelyi F. György egyetemi adjunktus tart előadást április 27-én Veszprémben, a Városi Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokában.