A herendi porcelánban az a jó, hogy sokat nem lehet tévedni vele. Szép, elegáns, tartós, hagyományos és magyar, a jelzőket pedig még lehetne fokozni. Egyszerre testesíti meg a profán – értsd: evilági – luxuskategóriát és a transzcendens – értsd: túlvilági – tökéletesség felé való törekvést. Mint ilyen, főnyeremény és telitalálat volt az újjászületett gyűjtemény első kiállításaként a porcelánmanufaktúra műtárgyait kiállítani.
Huszonöt évvel ezelőtt dr. Szendi József veszprémi érsek és Márton Antal hárskúti plébános kezdeményezésére jött létre a veszprémi püspökség műkincsgyűjteménye, akkor még Gizella Királyné Múzeum néven. Az idei évtől új igazgató áll annak a gyűjteménynek az élén, amelyet adminisztratív okok miatt át kellett nevezni. Az immár Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény névre hallgató egykori múzeum, ahogy a kiállítás címválasztása sugallja, valóban újjászületett a negyedszázados évfordulóra. Az első időszaki kiállítás is ezt az újjászületést választotta tematikájául. Ahogy Udvarhelyi Erzsébet igazgató elmondta, a gyűjteményben és az érseki palotában található, 19. században készült herendi porcelánok kerülnek bemutatásra a mai, 21. századi technikával létrehozott kései utódaikkal párhuzamba állítva a tárlaton.
Dr. Márfi Gyula érsek röviden bemutatta a múzeum történetét, a kiállított tárgyak kapcsán pedig rámutatott arra, hogy ami szép és jó, abban jelen van a szakrális, az hordoz egy darabot Istenből, ahogy a herendi porcelánok is. Dr. Simon Attila, a porcelánmanufaktúra vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy társaságuk három pillérre épül: a sikeres gazdasági társaságra, a társadalmi szolidaritásra és a társadalom iránt érzett felelősségre. Ez utóbbi körébe olyan fogalmak tartoznak, mint a nemzeti értékek ápolása, megőrzése, átadása és bemutatása. A porcelánmanufaktúra esetében a műtárgyak kiállítására kell gondolni ezzel kapcsolatban. A párhuzamosan kiállított, 19. és 21. században készült műtárgyak bemutatják azt, hogy az alapvető értékek – egyediség, minőség, elegancia, a festékreceptúrák – változatlanok maradtak az évtizedek során a manufaktúrában.
Porga Gyula polgármester megnyitójában kiemelte, hogy a herendi ma egyet jelent a kortalan szépséggel és ragyogással, a hagyománnyal és minőséggel. A porcelán pedig, különösen a herendi, a formák királynője, amely jelen van életünk ünnepi és hétköznapi valóságában, esztétikai és használati értékkel egyszerre bír. Olyan tárgy, amely létrejöttét az alkotó kéz és szellem közös munkálkodásának köszönheti, éppen úgy, ahogy az ember is az anyag és a(z isteni) szellem terméke. Mint ilyen, a porcelán és az ember hasonlítanak egymáshoz, hiszen lélekkel bírnak mindketten.
A rendezvényen köszöntőt mondott még Nagy Károly kurátor, aki a május 6-án a várban több helyen nyíló, Kárpát-medencei és közép-európai képzőművészeti kiállítást ajánlotta figyelmünkbe. Dr. Udvarhelyi Olivér a múzeumalapító Márton Antal plébánosra, „Tóni atyára”, a csodálatos szervezőre és vezetőre emlékezett, míg Nagy Károly székesegyházi plébános a múzeum eddigi vezetőit, az alapító és a jelenlegi igazgatók mellett elsősorban Csóka Karolát méltatta. A kiállítás megnyitón közreműködött a Gizella Női Kar megkapóan tiszta hangú kórusa.
Az Újjászületés – a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az Érseki Palota herendi műtárgyai és mai reprodukcióik című kiállítás a gyűjtemény épületének (Vár utca 35.) emeletén tekinthető meg.
