Sok helyütt magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelve. Franciaország-szerte a bérből és fizetésből élők ezrei vonultak az utcákra, s a gazdasági követelések mellett a szakszervezetek elítélték a feljövőben lévő szélsőjobb szólamait. Az előbbiek száma elmaradt a tavalyitól, míg a szélsőjobb, amely Jeanne d,Arc előtt tisztelegve vonult fel, nagyobb tömeget mozgósított, mint 2010-ben. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke - egy évvel az elnökválasztás előtt - a franciák védelmezőjeként lépett fel az euróval, a globalizációval és a bevándorlással szemben.
Spanyolországban, amely nehezen próbál kievickélni a válságból, s ahol a munkaképes lakosság több mint ötödének nincs állása, a szakszervezetek nyolcvannál több nagygyűlést és tüntetést hívtak össze, a legnagyobbat a keleti Valenciába. A szomszédos Portugáliában, amely éppen az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól kért pénzügyi segélyről tárgyal, a szakszervezetek erődemonstrációt tartottak az újabb megszorítások bejelentése előtt.
Görögországban, ahol egy éve példátlan áldozatokat kérnek a lakosságtól az államcsőd elkerülése érdekében, tüntetők ezrei gyűltek össze Athénban és Szalonikiben, szintén az újabb megszorító intézkedések ellen tiltakozva.
A gazdasági és szociális válság mellett példátlan politikai válsággal is küszködő Belgiumban egyes magas szintű vezetők bérének és prémiumainak kérdésére összpontosultak a baloldali felszólalások az ünnepnapon. Rudy De Leeuw, az FGTB szocialista szakszervezeti szövetség elnöke védelmébe vette a bérek Belgiumban alkalmazott automatikus hozzáigazítását az árakhoz.
Berlinben, ahol nyugalomban vonult fel sok ezer tüntető, Michael Sommer, a legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB elnöke óva intett a "bérdömpingtől" és a munkaadók kísértésétől arra, hogy "olcsó" kelet-európai munkaerőt alkalmazzanak most, amikor ismét érvénybe lép a német és osztrák piac megnyitása e munkaerő előtt.
Svájc gazdasági fővárosában, Zürichben mintegy tízezren vonultak fel szintén nyugodtan a szakszervezetek és a baloldali pártok felhívására. Tábláikon egyebek közt minimálbért követeltek és "az összes politikai fogoly szabadon bocsátását" - jelentette az AFP hírügynökség tudósítója. A menetet nagyszámú rendőr kísérte, tartva a szélsőjobboldali csoportoktól, amelyek már előzőleg bejelentették, hogy "elűzik" Micheline Calmy-Rey elnök asszonyt a tüntetésről. az államfő végül elmondhatta beszédét, amelyben egyebek közt kijelentette, hogy "a globalizáció növelte a különbséget a gazdagok és a szegények között".
Osztályharcos hangot ütött meg és a szociális igazságosságról szólt a kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) Bécsben a hagyományos május elsejei felvonuláson. Ez a szociáldemokrácia "szíve és lelke" - hangoztatta Werner Faymann pártelnök és kancellár a Rathausplatzon mondott beszédében. "De tudnunk kell, hogy van számos ellenfelünk" - figyelmeztetett, óva intve "a spekuláció lobbistáitól" egész Európában.
Varsóban a legnagyobb lengyel szakszervezeti szövetség, az OPZZ lefújta a hagyományos május elsejei menetet, hogy ne zavarja a néhai II. János Pál pápa boldoggá avatásának szertartásait.
Oroszországban a kormánypárti erők a választások közeledtével erődemonstrációra használták fel a munka ünnepét. Az Egységes Oroszország központi végrehajtó bizottsága arról számolt be, hogy országszerte több mint kétmillióan ünnepeltek, és Moszkvában mintegy 25 ezren gyűltek össze "Az Egységes Oroszország a szociális garancia pártja!", "Medvegyev! Putyin! Oroszország, előre!" és hasonló jelszavakkal. Moszkvában körülbelül ötezer kommunista vonult fel vörös zászlók erdeje alatt. A hatóságok eközben megtiltották, hogy a melegek felvonuljanak Szentpétervár központjában.
Több munkát, jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelve mintegy 200 ezren gyűltek össze Isztambulban, a központi Taksim téren, ahol 34 évvel ezelőtt halottjai voltak a felvonulásnak. A térre csak biztonsági ellenőrzés és motozás után engedték be a rendőrök az embereket. 2010 május elseje előtt a téren tilos is volt a tüntetés 1977. május elseje óta, amikor ismeretlenek - a gyanúk szerint szélsőjobboldaliak - tüzet nyitottak a felvonulókra, s a kitört pánikban 34 ember életét vesztette.
Szófiában körülbelül kétezer tüntető követelte a bolgár kormány lemondását, amiért az nem tud megbirkózni az Európai Unió legszegényebb országát sújtó gazdasági válsággal. "Mondjatok le!", "A munka napja! A harag napja!" - ezek voltak az ellenzékben lévő szocialisták szervezte megmozdulás fő jelszavai.
