Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Ha a méhek kipusztulnak, mi is

2011. május 15. 15:37 // Forrás: divany.hu
A méhek tömegesen pusztulnak – ennek pedig nagyon komoly következményei lehetnek a természetre, és így az emberiségre nézve is.

Albert Einstein annak idején állítólag kiszámolta, hogy a méhek kipusztulása után körülbelül 4 évünk maradna hátra. A United Nations Enviroment Programme (UNEP – Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) képviselője elmondta: az emberiség táplálékának 90 %-át adó 100 termény 70 %-át a méhek porozzák be – írja a One Green Planet.

Ha a méhek kihalnának, gyakorlatilag minden növényi eredetű táplálék és a természeti környezet rengeteg fontos eleme tűnne el a Föld színéről: köztük a virágok, gyümölcsök, zöldségek, babfélék, mogyorófélék, magfélék, gyógynövények, a kávé, illetve a gyapot.

A rovarirtók és a mobiltelefonok is hibásak

Egyre több helyről érkeznek elkeserítő hírek a méhek tömeges pusztulásáról: csak az elmúlt 10 évben méhfajok százai pusztultak ki. A méhpopuláció csökkenését többek közt Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Görögországban, Hollandiában, Ázsiában és Afrikában észlelték, de Magyarországon sem túl kecsegtető a helyzet.

A legfőbb oknak a neonikotinoid peszticideket tartják: ezek világszerte a legszélesebb körben használt növényvédőszerek, amelyek nem csak rovarokkal végeznek, de sajnos az emlősökre is veszélyt jelentenek. A másik toxin, amit kapcsolatba hoznak a méhek eltűnésével, a bacillus turingiensis baktérium, amely összezavarja a rovart – ez magyarázza azt is, hogy miért nem tér vissza sok méh a kaptárjába. Sőt, a mobiltelefonok frekvenciáit is felelőssé teszik a tömeges pusztulásokért. Voltak már olyan próbálkozások, hogy méhek nélkül porozzanak be növényeket, de ezek nem jártak sikerrel: az ember nem élhet természet nélkül, így elemi érdekünk, hogy megóvjuk a méheket.

Mit tehetünk?

Az egyik legfontosabb, hogy megakadályozzuk a neonikotinoid peszticidek használatát: az Avaaz petíciójában az USA és az EU államait is arra kéri, hagyjanak fel vele. Ültess minél több méhbarát növényt, például vadvirágokat és olyan fákat, amelyek virágzanak. Ne használj rovarirtó-szereket és gyomirtókat a kerti növényeid gondozásánál. Ha teheted, vásárolj bio-élelmiszereket és figyelmeztesd növényeket termesztő ismerőseidet, hogy ne használjanak növényvédő szereket! Légy méhbarát: minimalizáld a mézfogyasztást – vagy egyáltalán ne egyél, a kertedben legyen egy kisebb vízfelület, esetleg olyan korhadt fa vagy egyéb, ami alkalmas a kaptárépítésre.

vehir.hu
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. ma 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. tegnap 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.