A stressz és más áloműző ártalmak mellett még a gyorsabban járó biológiai óra is csökkentheti az alvással töltött idő mennyiségét és a pihenés hatékonyságát a nőknél.
Minden ember alvási szokása más és más, ennek kialakulása pedig bonyolult folyamat, amit az ember fiziológiai állapota, életkörülményei, a környezeti hatások, de még a génállomány is befolyásol, a legkisebb rendszerhiba pedig alvászavart (hajnali álmatlanságot, zaklatott, éber, vagy rémálmokkal díszített álmokat) okoz - elsősorban a nőknél, ők ugyanis sokkal gyakrabban szenvednek álmatlanságtól, mint a férfiak; kutatók pedig úgy hiszik, hogy ennek köze lehet a gyorsabb belső napi órához, az úgynevezett cirkadián ritmushoz - írja az npr.
Hat perc különbség
Ezt a belső ritmust tették próbára egy kísérletben, ahol 157 ember vett részt, akiket egy ablak nélküli, a külső környezettől teljesen izolált laboratóriumban vizsgálták nyolc héten át. Minden külső kapaszkodót megszüntettek körülöttük, így nem tudták, hogy odakint mennyi a pontos idő, éjszaka van-e vagy nappal.
Megfigyelték, hogy a nők és férfiak napi biológiai órája közötti különbség átlagosan hat perc volt, egész pontosan a nőké ennyivel volt gyorsabb. Ezt legegyszerűbben egy óra segítségével lehet személteni, ami hat perccel siet, és ha nem állítják át, minden egyes nappal egyre jobban eltér a 24 órás egyezményes ciklustól.
A normális működéshez mindenkinek, minden nap le kellene kapcsolnia és újraindítania belső óráját, a belső óramű ugyanis senkinél nem illeszkedik pontosan a 24 órás ciklushoz. Ráadásul a vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy háromból egy nő belső órája biztosan gyorsabb.
Csak óvatosan a fénnyel
A megfelelő belső ritmus kialakításában fontos szerepet kap a fény: azoknak, akik gyorsabban működnek, több éjszakai fényre van szükségük, míg a reggeli fény ellen védeniük kell magukat. Velük ellentétben azok, akiknek több mint 24 órára van szükségük, hogy belső órájuk körbeérjen, reggelente több nappali fényt kell adagolniuk, esténként azonban kerülniük kell a túl sok világos fényt .
A belső ritmust a hipotalamusz előtt elhelyezkedő mag vezérli, a pici, húszezer neuronnal működő agyterület számtalan testi működésbe bekapcsolódik, működését a tobozmirigy által termelt melatonin hormon befolyásolja. A reggeli fény csökkenti a hormontermelést, az esti sötétségben azonban már nő a tobozmirigy melatonin termelése.
