Az idén eddig a külső konjunktúra kissé kedvezőbb volt a vártnál, de a GKI előrejelzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a világgazdaságban a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság, és a magyar gazdaság az első negyedévben 2,2 százalékkal nőtt, még mindig elmaradva az EU tagországok 2,5 százalékos átlagától. Az idén a gazdaságkutató a magyar GDP 2,5 százalékos bővülésével számol, szemben a kormány által várt 3,1 százalékkal.
Az export 17, az import várhatóan 18 százalékkal bővül az idén.
A GKI megjegyzi, hogy belföldi kereslet visszaesése véget ért, de egyelőre csak a stagnálás jellemző, az év egészében 1,3 százalékos növekedésre számítanak.
Az államháztartás hiánya - az államosított nyugdíjpénztári vagyon nélkül számítva - időarányosan alakul és a zárolásokat is figyelembe véve az előirányzottnak megfelelő lehet.
A kormány gazdaságpolitikája - melynek a GKI szerint fontos jellemzője volt a költségvetési mozgástér bővítéséért (vagyis további eladósodásért) folytatott küzdelem, és a nem szokványosnak nevezett (államosító, populista és alkotmánysértő) gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása - 2011 tavaszán a Széll Kálmán Terv majd a konvergencia-program bejelentésével irányultságában helyes fordulatot vett. A fenntartható egyensúly megteremtése került a fókuszba - fogalmaz a GKI.
Ugyanakkor az új irányvonal szakmailag még mindig kidolgozatlan a GKI szerint, az ismertté vált elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus általános költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A már bejelentett lépések egy része nagy társadalmi ellenállásba ütközik, miközben a GKI szerint fennmaradt a kettős beszéd, nem került sor a gazdaságpolitikai váltás deklarálására, ami önmagában korlátozza annak megvalósíthatóságát.
A fordulat azonban egyelőre így is óvatos bizalmat keltett a külföldi befektetőkben. A tavasszal kisséerősödő forint azonban a magas jegybanki alapkamatnak és a kedvező külső egyensúlynak is köszönhető, míg a május végi gyengülésben az újabb görög (s ezzel euró-) krízisnek volt nagy szerepe.
Miközben a megkezdett gazdaságpolitikai váltás következtében a kormány egyensúlyi és finanszírozási céljai 2011-2012-ben, amint arra a magas kamat-felárral sikeres devizakötvény-kibocsátások is utalnak, ha nem is olcsón, de nagyjából elérhetőnek látszanak, az elmúlt év "nem szokványos gazdaságpolitikája" következtében tovább gyengült tőkevonzó és növekedési képesség visszaszerzésének mikéntje még nem látszik - írja a GKI.
