Egyebek között arra, hogy három év múlva megugorhat a törlesztőrészlete azoknak, akik élnek az árfolyam-korlátozás lehetőségével.
A GKI MTI-nek eljuttatott véleményében kérdésesnek nevezi az árfolyam-rögzítés népszerűségét, mivel az eddig rendesen fizető háztartások óvatosak lehetnek egy további hitelfelvétellel.
A 180 forintos frank árfolyam az esetek túlnyomó többségében magasabb mint a hitelfelvételkor érvényes árfolyam, így a hiteltörlesztés a kezdetinél nagyobb terhet jelent. A jelenlegi, 220 forint körüli árfolyamhoz képest viszont több mint 20 százalékos a csökkenés. Például ha valaki 160 forintos svájci frank árfolyam mellett vett fel hitelt, és kezdeti törlesztő részlete 50 ezer forint volt, akkor jelenleg 68.750 forintot fizet. A rögzített árfolyam mellett ez 56.250 forint lenne. Ugyanakkor minden hónapban 12.500 forinttal nőne az adóssága, mivel ennyi a ki nem fizetett törlesztő részlet. Ha változatlan árfolyamot és kamatokat feltételezünk, akkor a ki nem fizetett részletek a kamatokkal együtt három év alatt megközelítik az 500 ezer forintot. Az átmeneti könnyítés után tehát - a forint akkori árfolyamától függően – nemcsak a törlesztő részlet ugorhat meg jelentősen, de a felhalmozott adósság visszafizetését is meg kell kezdeni.
Adott esetben elképzelhető a futamidő meghosszabbítása is - már ha van még hova - akkor ez az eszköz átmeneti könnyebbséget nyújthat egyes adósoknak, azonban csak akkor lehet hatásos, ha a következő három évben jelentősen javul az adós jövedelmi helyzete, vagy a svájci frank árfolyama legalább a rögzített szintre gyengül - figyelmeztet a GKI.
A bankok számára akkor lesz előnyös ez az eszköz, ha meggátolja a portfólió további romlását. Ennek mértékét jelenleg nehéz megbecsülni, mivel még nem ismert, kik vehetik igénybe az árfolyamrögzítést: csak a problémamentes adósok, vagy a már késedelembe esettek is.
Az állam garanciát vállal a felhalmozódó adósságra, de várhatóan nem kell tényleges kiadásokra számítania, mivel azt baj esetén feltehetőleg az adósokon fogják behajtani - írja a GKI.
A kilakoltatási moratórium feloldásával kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy a moratórium elrendelése politikai döntés volt, ilyen hosszú idejű fenntartása pedig senkit nem mentett meg, viszont rombolta a fizetési morált. Egyes becslések szerint minden ötödik nemfizető adós képes lett volna rendesen teljesíteni.
A Nemzeti Eszközkezelő felállítása a kormány megalakulása után egyik elsőbejelentése volt. Azonban az, hogy a társaság pontosan milyen forrásokból és mit csinálna, az a mai napig nem tisztázott - írja a GKI. Az eszközkezelő ugyanis nemcsak vásárolna lakásokat, hanem zöldmezős beruházásként új bérlakásokat is építene. Ennek forrása is teljesen homályos, ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter megemlítette, hogy már jövőre átadnák az újépítésű ingatlanokat, ennek valószerűsége pedig a GKI szerint - figyelembe véve a vörösiszap károsultjainak lakásépítése körül tapasztalt anomáliákat - nulla.
Az euróalapú hitelezés újraindítását csak formálisnak nevezi a GKI, mivel a feltételként szabott, a minimálbér 15-szörösében meghatározott jövedelemkorlát idén több mint egymillió forintos havi jövedelmet jelent. Így a tiltás gyakorlatban továbbra is fennmarad.
A támogatott lakáshitelre jogosultak köre sem tisztázott a GKI szerint. Az egyik olvasatban a korábban nem fizető adósok lennének jogosultak kamattámogatott hitelből új otthont teremteni maguknak. Ez az elképzelés jól hangzik, azonban kérdéses, mennyire lesz hatásos - írják a kutatók. A nem fizető adósok tartozása ugyanis gyakran meghaladja ingatlanuk piaci értékét, vagy megközelíti azt. Így a jelenleg nem fizetett hitel egy részének törlesztése még az ingatlan eladása esetén is fennmarad, így nem lesz forrása az önerőhöz az új lakás megszerzésekor.
Egy másik változat szerint a bajba jutott adósok lakását megvásárlók is jogosultak lehetnének kamattámogatásra. Ennek indokoltsága azonban kérdéses. Ez lökést jelenthet az ingatlanpiacnak, de tovagyűrűző hatásai várhatóan nem lesznek. Az eladók, a korábbi adósok a vételárat hitelük törlesztésére kénytelenek fordítani, így a kamattámogatott hitel nem ösztönöz további vásárlásokat, ugyanakkor a spekulációt - a piaci ár töredékért lakás szerzést - nagyon is, azonban ez csak egy rendkívül szűk réteg számára jelent üzleti lehetőséget - hívják fel a figyelmet.
