Mégis fontos számomra, hogy megtudják: a bíróság immáron jogerősen felmentett engem mindenféle alaptalan vádpont alól – árulta el Czaun János önkormányzati képviselő.
– Milyen ügyben indítottak ön ellen eljárást?
– Még 2007-ben érkezett egy feljelentés ellenem a Veszprémi Rendőrkapitányságra, amely szerint magáncélra használtam az önkormányzat hivatali gépjárműveit. A rendőrség ennek alapján kezdett el nyomozni, számtalan kálvárián ment át ez az ügy. A helyi rendőrség elfogultságot jelentett be, így Balatonfüreden folytatták a nyomozást, aztán a fehérvári ügyészség is foglalkozott az üggyel. Végül a Győri Városi Bíróság volt az, amelyik kimondta az igazságot, vagyis hogy semmiféle bűncselekményt nem követtem el, nem használtam magáncélra hivatali gépjárművet.
– Mivel indokolta a bíróság a döntést?
– Nagyon egyszerű: a bűncselekmény hiányával. Két irányban folyt a nyomozás és a bírósági ügy is. Az egyik a hűtlen kezelés, amely szerint magáncélra vettem volna igénybe az önkormányzat gépjárművét, a másik pedig a magánokirat-hamisítás, amely szerint nem valós menetleveleket töltöttem volna ki, illetve írtam volna alá. Nagyon egyszerű volt bebizonyítani, hogy magánokirat-hamisítást nem követtem el, hiszen a menetleveleket a gépjármű sofőrje töltötte ki. A hűtlen kezelés, vagyis az, hogy magáncélra használtam volna a gépjárművet, pedig egyetlenegy esetben sem volt bizonyítható, mivel nem is tettem ilyent. A bíróság mindössze két tárgyalás után egyértelműen ártatlannak nyilvánított, mégpedig bűncselekmény hiányában.
– Mi a véleménye magáról az eljárásról?
– Az üggyel a súlyának megfelelően foglalkoztam, vagyis nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Tettem a dolgomat, ahogy teszem most is. Az viszont, amit ebből egy politikai oldal, vagyis a szocialista képviselők műveltek és csináltak – sajtótájékoztatókon, napirend előtti felszólalásokon, szórólapokon próbálták elhitetni, hogy bűnös vagyok –, az túllép a mai politikai jó ízlésen. Nagyon szomorú vagyok, hogy olyan méltánytalan helyzetbe sodortak engem, amelyben a hitelességem és a jó hírnevem kérdőjeleződött meg.
Örülök neki, hogy a bíróság kimondta: ártatlan vagyok. Az ítélet után azért két dolgon el kellene gondolkodniuk a politikai ellenfeleimnek: egyrészt azon, van-e értelme továbbra is azt a politikai vonalat folytatni, hogy mindenben a rosszat keresik; nem kellene-e inkább az együttműködésüket felajánlani, hogy közös munkával közös sikereket érjünk el? A másik pedig az, hogy az öt év napirend előtti felszólalásai, interpellációi, újsághírei, sajtótájékoztatói után bár nem haragszom senkire, nyilvános bocsánatkérés nagyon jól esne nekem. Kíváncsi vagyok, hogy az azóta alaposan megcsappant számú szocialista képviselők becsülete ér-e annyit, hogy elismerjék: ez ügyben is tévedtek.
