Ez derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet legfrissebb, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott kutatásából. A Tárki-kutatást összegző közlemény szerint a közüzemi díjat a 2011 áprilisa és júniusa között megkérdezett 3000 fő ötöde (20 százaléka) olykor nem tudta befizetni, 6 százalékuk pedig késett a lakáshitel törlesztéssel. A háztartásokat sújtó gondok természetesen összefüggnek egymással: a lakáshitel-törlesztéssel késlekedők 75 százaléka a közüzemi díj befizetésével is késett.
Míg azonban a közüzemi díj befizetésének hiánynak oka inkább az alacsony jövedelem, azaz a szegénység, addig a hiteltörlesztés elmaradása inkább átmeneti válság (amiből vezethet az út a (mély)szegénység felé, de az anyagi bajoktól való megszabadulás irányába is) - írja a Tárki kutatása.
A közüzemi díj befizetésének gondja sokkal erősebben függ a társadalmi helyzettől, mint a lakáshitel-törlesztéssel való küszködésé. Míg ez utóbbi esélyét "csak" a rossz munkaerő-piaci helyzet, a származás és a kisvárosi lét növeli, addig a közüzemi díj befizetésével küszködők esetében a származás és a rossz munkaerő-piaci helyzet egymással is összefüggő hatását tovább fokozza a képzetlenség és a rossz lakáshelyzet.
Az azonosságnak és eltérésnek ez az egyidejű jelenléte a küszködők véleményeiben is tetten érhető. A háztartás gazdasági helyzetét mindkét csoport (különösen a közüzemi díjfizetéssel nehezen birkózók köre) súlyosnak látja, s a származás miatti diszkriminációs tapasztalat és a migrációs hajlandóság is magas mindkét csoport estében.
Ugyanakkor a közüzemi díjat befizetni olykor képtelenek a politikától elfordultak, s a rossz egészségi állapottól éppúgy szenvednek, mint a nem és a kor miatt érzett diszkriminációtól. Mindez nem jellemző a lakáshitel-törlesztéssel elmaradók körére, akik esetében a magasabb képzettséget és piacképesebb készségeket, így jobb jövőt sejtető internethasználat az átlagnál elterjedtebb - olvasható a közleményben.
