Az emelés más termékek és szolgáltatások árára is hatni fog, mivel a dízel fontos szerepet játszik a szállításban.
A kormány keddi bejelentése szerint novembertől a gázolaj jövedéki adója 110 forint lesz a jelenlegi 97,35 forinttal szemben, a benziné nem változik, 120 forint marad.
Az eheti nagykereskedelmi üzemanyagár-emelés nyomán a dízel literjét átlagosan 371 forintért vehetik meg a kutaknál az autósok, ám mivel a töltőállomások árai között 20-25 forintos különbség is van, az autópályák mellett már most is közelíti-meghaladja a gázolaj kiskereskedelmi ára a 400 forintot.
Az átlagár a jövedéki adó emelése után, eheti árakon számolva, biztosan eléri-meghaladja a 387 forintot, aminek következtében már nemcsak a sztrádák mellett kell kifizetni több mint 400 forintot a dízelért.
A társaságok ugyanis a jövedékiadó-emelést maradéktalanul érvényesíteni fogják az árakban, ugyanúgy, mint korábban az áfa-emelést, mert ha nem így tennének, akkor korlátoznák a versenyt.
Az ár biztosan hatni fog a keresletre is: a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainak töltőállomásain az idén az első félévben 614,9 millió liter benzint és 756 millió liter gázolajat értékesítettek, a benzineladások 6 százalékkal csökkentek, a gázolajeladások viszont 1,5 százalékkal nőttek a bázishoz képest. Tavaly az első hat hónapban 654,8 millió liter benzint és 745,2 millió liter gázolajat adtak el.
A szövetség korábbi közlése szerint továbbra is fennáll az a tendencia, hogy az eladások összességében valamelyest csökkennek, az első félévben 2,1 százalékkal.
Ennél rosszabb képet mutatnak a júliusi adatok, amelyek szerint a benzin kereslete 12 százalékkal, míg a gázolajé 5 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
A Forensis Autóklub nemrégiben publikált felmérése szerint az autósoknak ugyanis mindössze harmada mondja azt, hogy az áremelkedések ellenére továbbra is ugyanannyit autózik, mint egy évvel ezelőtt, miközben a megkérdezett autóvezetők több mint fele már 25-50 százalékkal kevesebb kilométert tesz meg autójával a magasabb üzemanyagárak miatt.
Mintegy 90 százalékuk sokkal jobban megnézi, hogy olyan benzinkútnál tankoljon, ahol alacsonyabbak az üzemanyagárak, miközben a megkérdezettek több mint harmada 5-10 ezer forinttal kevesebbet költ havonta tankolásra, mint a múlt évben, 10 százalékuk pedig már nem tankol rendszeresen.
A Forensis szerint a felmérés egyik legfontosabb üzenete az, hogy az autós családok 35 százaléka a kevesebb tankolással, 31 százaléka pedig a szórakozásra költött összegek csökkentésével próbálja ellensúlyozni az üzemanyagok drágulásával járó plusz kiadásokat.
Arra a kérdésre, hogy vajon milyen üzemanyagár esetében nem lennének hajlandók rendszeresen tankolni az autósok, 2-3 százalékuk azt mondta, már most sem tankol rendszeresen, közel 50 százalékuk pedig abbahagyná a rendszeres üzemanyag vásárlást, ha a benzin illetve a dízel ára elérné a 400 forintos literenkénti szintet. Ezzel szemben negyedük úgy gondolja, hogy bármilyen üzemanyagár mellett rendszeresen tankolna.
A benzin kiskereskedelmi árának 38 százaléka a termelői ár, 4,4 százaléka a nagykereskedelmi, illetve 3,7 százaléka a kiskereskedelmi árrés, 33 százaléka a jövedéki adó, 1 százaléka a készletezési díj. A gázolaj esetében a termelői ár 41 százalék, a két árrés 6,8, illetve 3,7 százalék, a jövedéki adó 27 százalék, a készletezési díj pedig megegyezik. Mindkét üzemanyag a 25 százalékos áfa alá tartozik.
