Tengerdi Győző ünnepi köszöntőjében ismertette az 1881-ben született Afrika-kutató életútját. – Kittenberger Kálmán nevét még a gyerekek is ismerik, de a felnőttek számára is ismerősen cseng – kezdte a HM Verga Zrt. vezérigazgatója.
– Szegény család harmadik gyermekeként született, s ez meghatározta gyerekkorát, sokat kellett küzdeni céljai eléréséért. Tanítói pályát választott, majd huszonegy éves korában kijutott álmai földjére, Afrikába, ahol tizenhat évet töltött. Az első világháború alatt hadifogságba esett, és öt évig Indiában volt hadifogolytáborban. Hazatérése után a Nimród vadászújság főszerkesztői székébe ült – sorolta Kittenberger Kálmán életének mérföldköveit Tengerdi Győző.
Tengerdi Győző
– A híres író, Fekete István, hihetetlen nagy teherbírású és szenvedélyes emberként jellemezte Kittenberger Kálmánt, akinél szerényebb és egyenesebb embert nem ismert a világon – emelte ki a vezérigazgató.
Tengerdi Győző végezetül a jelenlévő kisiskolásokhoz fordult, és példaként állította eléjük a vadász, felfedező, író, szerkesztő, zoológus és tudós életét és küzdeni akarását. – Ilyen példaképet válasszatok magatoknak, aki szerény körülményei ellenére is elérte a maga elé kitűzött céljait – zárta köszöntőjét.
Az ünnepélyes megemlékezés zárásaként a résztvevők megkoszorúzták az Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark névadójának főbejárat melletti bronz mellszobrát.
Kittenberger Kálmán (1881–1958) Léván született Afrika-kutató, állattani gyűjtő, útirajzíró. Léván tanítóképzőt végzett, majd a budapesti polgári iskola tanárképzőjében folytatta tanulmányait. Hatszor kereste fel Kelet-Afrika állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legérdekesebb területeit. Afrikában eltöltött évei alatt hatalmas munkát végzett. Megteremtette a Nemzeti Múzeum gyűjteményének 80 %-át, amely mintegy hatvanezer példányból áll. Élete során háromszáz új fajt fedezett fel, közel negyvenet róla neveztek el. A veszprémi állatkert 1958-ban, halálának évében vette fel Kittenberger Kálmán nevét.
