Húsz területen szigorodnak a jogszabályok, keményebben lesz büntethető a rossz minőségű termék forgalomba hozatala és az áru hamis megjelölése, ha azt jelentős mennyiségre vagy értékre követik el, szigorodik a számvitel rendjének megsértése, a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során a fokozatváltás valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazási feltételei, illetve a jövőben büntetendő lesz a harmadik országbeli állampolgárok jogellenes foglalkoztatása. A törvénymódosítások hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium törvénymódosítási javaslatait a tavaszi nemzeti konzultáció, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvény, az Európai Unió, valamint az Alkotmánybíróság határozatai alapján fogalmazta meg.
A kormány a 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvénybe beemelte azt az elvet, hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A jelenlegi javaslat konkrétan felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.
A magyar fogyasztókat megtévesztő, silány minőségű termékek forgalomba hozatalának visszaszorítása érdekében egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű terméket hoz forgalomba. A Javaslat az áru hamis megjelölése és a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményeknél minősített esetként beiktatja a jelentős mennyiségre vagy értékre történő elkövetést, figyelemmel arra, hogy az e cselekményekkel érintett áruk egyre nagyobb számban vannak jelen a feketepiacon, illetve a hamis és rossz minőségű áruk forgalmazása egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalomra.
Újabb, a korrupciót visszaszorító döntés is született. Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.
Az elmúlt másfél évben nem ez az első eset, hogy módosul a Btk. Az Országgyűlés tavaly szigorította már a Büntető Törvénykönyvet az egyenruhás bűnözés megfékezése ellen, a nemzeti adatvagyon védelme érdekében, a táppénzcsalások elleni határozott fellépés miatt, és börtön járhat a jóléti juttatásokkal visszaélőknek is. 2010 nyarán életbe lépett a „három csapás törvény” és visszaállították a középmértékes büntetést. Büntethetővé vált a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadása, a sporthuliganizmus, és hamarosan elfogadja az Országgyűlés az uzsorázás szigorúbb büntetését is.
